Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
I. Életrendi szabályok az élet és egészség fentartására - Az élet minden korára tartozó életrendi szabályok
49 A tápszereknek élelmezhetesünkrc való elkészítése módjáról. A nyers tápszerekkel való élés az egy gyümölcsöt kivéve, nem embernek, hanem állatnak vagy ehez igen közel álló teremtménynek való. Minél míveltebb az ember, annál nagyobb szüksége van, hogy eledelei az emésztésre előkészíttessenek ; mivel a nyers tápszerek nehezen emészthetek, s különösen a hús egészen vadállattá tenné öt. De ezen elkészítésen nem az egyes eledelek készítése módját, és igy nem a szakács-mesterséget, hanem azon kezelési módot kell érteni, melyen a nyers tápszereknek átalánosan át kell menniök, hogy emészthe- tökké váljanak. A tápszerek elkészítésének szokott módjai : a főzés, sütés, és füstölés. A főzés a tápszereket puhákká teszi, s olvadékony alkatrészeiket azon vízzel melyben megfőzetnek, közli. A hús ha soká főzik, elveszti tápláló erejét s nehezebben emészthetővé válik; ezért a húst, ha azzal az ember főve akar élni, nagyon elfözni soha sem kell. A hús erős elfőzése által egy más igen becses eledelt t. i. a levest nyerhetni, melyben a húsból kifőtt tápláló részeket föltalálván , ezen eledel készítés módja igen hasznos és czélszerü. A levest sokan haszontalan eledelnek tartják s átalában minden levesételt ócsárolnak, azt tartván, hogy azok nem egyebek, mint meleg italok, melyek a gyomrot s beleket petyhüdtekké teszik s elgyengítik; de ez hibás vélemény, mert ha velők az ember illően él s belölök sokat nem eszik, igen melegen nem használja, s levők nem igen híg, nincs nálok hasznosabb eledel. A levesnek az a fő 4 Orvosi tanácsadó.
