Lengyel Dániel (szerk.): Orvosi tanácsadó városon és falun (Pest, 1861)
I. Életrendi szabályok az élet és egészség fentartására - Az élet minden korára tartozó életrendi szabályok
43 főzik, kenyérrel eszik, s bort isznak rá, előítéletnek nevezni épen nem lehet, mert ha az ember csupán hússal élne, néhány nap alatt könnyen kifejlődhetnének rajta a rothasztó láz minden jelei. Melegvérű állatok húsa. A marhahús minden hús közt legtáplálóbb s leg- izgatóbb, de ha nem fiatal s nem puha, egy kevéssé nehezen emészthető s jó gyomrot kíván; ezért azoknak, kik sokat ülnek vagy bő és sürü vérüek, nem tesz jót. A bornyúhús kevésbé tápláló s izgató, de a gyomor, kivéve az olyant, mely el van petyhüdve s nyálkásságra hajlandó, könnyebben megemészti; ezért vérmes, cholericus, sokat ülő, bővérű embereknek, gyermekeknek, fiataloknak, lázas hajlamnál, heves betegségek után való felüdülés kezdetén, egészségesebb mint a marhahús. A disznóhús kövér s izgató lévén, minden hús közt a legnehezebb, s belőle könnyen nyálkás tisztátalan nedvek készülnek; ezért azoknak, kik sokat ülnek, nyálkásságban, vércsipősségben, kütegekben s fekélyekben szenvednek, árt, mig azok, kik erős. mozgást tesznek, jól tűrik. A malaczhús nyálkás és rósz tápláló eledel. A vaddisznóhús ha fiatal, a fenebbieknél egészségesebb. A juh és kecske hús mig fiatal a bornyúhússal jöhet párvonalba, csak hogy nyálkás ne legyen; de ha megvénül, tulajdonaira nézve a disznóhússal vetekedik. A madarak húsa ha nem szívós és nem vén, átalán véve könnyen emészthető és egészséges, de
