Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)
XIX. század
57 eljárt; Teutschmann József urat, az e városi főtisztelendő és tisztelendő papságot, Malesevits Emánuel urat, az e városi rácz közönség esperesét, a Szent Ferencz szerzetén levő tisztelendő barátatyákat, tisztelendő Bierbauer Pál urat, Grósz Pál választott polgár és Kdllinger Antal kvártélymester urakat, úgy azon jótevőket, kik az epemirigybe esett szegények számára pénzbeli segedelmet nyújtottak.“ A lezajlott kolerajárvány emléke egyébiránt szoborral is meg van örökítve városunkban. A Buzapiaczon levő régi Mária szobrot ép ez alkalomból javították ki a rajta levő következő felírás szerint: „Magyar Hazánk Nagy Boldog Asszonyának tiszteletére 1700-ban épült képtt 1834-ben megújította az epemirigy dühétől harmad évvel megmenekcdett Székesfejérvár. “ A következő kolerajárvány 1848. és 1849-ben látogatta meg hazánkat-, de megelőzőleg hagymáz dühöngött, melyet részint a nagy sáskajárás, részint pedig a ren ikivüli rossz időjárás miatt fellépett éhínség tetemesen fokozott. A typhus főleg a felső megyékben és városokban szedte áldozatait, és a halálozások száma többre tehető, mint a mennyien a következő év kolera járványa alatt elpusztultak. A pesti Rókus kórházban ekkor idegen, vagyis nem pesti illetőségű egyén 9C35 kezeltetett hagymázzal, és ezeknek átlag véve 1470-a halt el. Elpusztult az orvosi és ápoló személyzetnek is nagyrésze, számszerűit 26. A kolera Erdély és Gácsország felől nyomult hazánkba, és hűséges kísérője volt útjában a leigázásunkra jött orosz hadseregnek, de viszont a mi véderőnkben is igen nagy pusztítást okozott. A muszka hadseregben a kassai tábor ozás alkalmával junius 24-én lépett föl először, és a sok beteget a gróf Forgách és Semsey házakba, nemkülönben a convictus épületébe helyezték.1 Azóta a merre csak a katonaság elvonult, az országutak mentén, az árokpartokon hosszú föld- hányások voltak láthatók, melyek a kolera áldozatait 1 Münster Tivadar : Adatok Kassa 1848—49. évi történetéhez.
