Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)
XVIII. század
41 mint valamely gonosztevőnek, úgy kellett kimennem, az hostátban gyertyát kellett gyújtatnom, hogy ha meg talál halni az utón, legyen világosság, minél szegényt kinyújtóztassam, mivel már az szava is megállóit volt. Sehol megszállni faluban nem mertem, egész éjszaka mentem.“ Leírja végül férjének temetését, mely „igen egyszerű volt, az czéhből rendelvén halotthordókat, semmi harangszó vagy énekszó nem volt.“ A következő napon, október 4-én íiát temette, , későn estve az czigei sírban bétettem, de se harangszó, sem énekszó nem volt.“ Fontos följegyzések vannak ezen járványról Temesvár levéltárában. A pestis dühöngése ezek szerint oly erős volt a városban, hogy 1738. julius elején, midőn a járvány fellépett. 90, július 18-án 160, julius 22-én 179, augusztus 2-án 305, aug. 6-án 341, aug. 8-án 3:0, szeptember végén 400 és október 4-én 205 volt a betegek száma'. A város 6000 lakosa közül pedig 1000, tehát épen egy hatod halt meg.1 Érdeketek ezen járvány alkalmából Kolozsvár hatóságának rendelkezései, melyek a járványlepte egyéb helyeken is valószínűleg érvényben lehettek. Kimondotta a hatóság, hogy a városnegyedekben a kapitányok az őröket kiállítva, ezek ellenőrzésére a térparancsnok minden másodnap fegyveres katonát küld ki, és a hol mulasztás lesz, a hibást megvesszőzik. Minden gazda tartozik halottját a hatóságnak bejelenteni, és ha a halál esle állott be. má-nap reggel, ha ped:g délelőtt, úgy azon napon d. u. 4 órakor tartozik az e czélra kijelölt helyen eltemetni Ezenkivül „tilos a részegeskedés, pompás lakodalmakat, temetéseket és keresztelőket tartani nem szabad; a legfőbb embernek is egynél több asztalvendégje ne legyen, az is csendességgel és inkább alázattal, mint lármásan folyjon.“ 1 2 Az országos rendelkezések a pestis alkalmával állandóan abból állottak, hogy a fertőzött helyet zár alá vették és minden összejövetelt szigorúan betiltottak, 1 Telbisz : Adatok Temesvár történetéhez. 2 Jakab Elek : Kolozsvár története.
