Lauschmann Gyula dr.: Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfejérvár városára (Székesfehérvár, 1898)

A járványok szerepe az emberiség életében hosz- szabb fejtegetést nem igényel. Eltekintve attól a temérdek emberáldozattól, melyet öldöklő pusztításukkal sírba döntöttek, nemcsak fellépésük, fejlődésük és lefolyásuk mutat bizonyos meghatározott törvényeket, melyeket a mai kor magas orvosi képzettsége ismer ugyan, de a melyeknek tudatára csak hosszú évszázadok tapasztalatai után juthatott, hanem főleg abban nyilvánul nagy horderejűk, hogy a velők szemben való védekezés új eszméket, új nézeteket hozott felszínre az orvostudományban, és igy annak fejlesztésére lényegesen közrehatottak. Hogy c-ak a végleteket említsem, Julius Capitolinus a Verus császár uralkodása alatt dühöngött pestis okát arra vezeti vissza, hogy Apolló templomában az aranydobozt, melyben a kórnemző levegő volt elzárva, egy katona véletlenül betörte, és igy a pestises levegő kiszabadulván, a parthusokhoz és az egész világra elterjedt.1 Frankovith Gergely XVI-ik századbeli magyar Írónak 1588-ban megjelent igen hosszú czimü könyve viszont ezt irja a pestisről: »Először egy emberen kezdődik egy országban vagy, tartományban, azután többeken, kikre Isten bocsátja ostorul. Hogy egy házban némelyek meghalnak pestisben, mások nem, OKa az, hogy csak arra ragad, a kinek halála óráját Isten már elhatározta.“ Az első tehát a babonával, az utóbbi pedig a fatalis- 1

1 Nata fertur pestilentia in Babylonia, ubi de templo Apollinis ex arcula aurea, quam miles forte inciderat, spiritus pestilens evasit, atque inde Parthos, orbemque complevit. Julius Capitolinus : Verus imperator. Script, hist, augustae.