Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)

II. előadás. Járványos idegbajok

MÁSODIK ELŐADÁS.

must azok közül is, a kik atánczolókat csak nézték. Valószínű,, hogy a tánczoló tömeg három elemből állott: a valóságos tarantatikból, olyanokból, kikre a baj nézés útján ragadt rá, és végül az ingyen mulatozókból, mert hogy ilyen alkalommal a szeszes italok, sőt még a szép nem iránt tanúsított udvariasságok is nagy szerepet játszottak, az természetes.

Azt állítják, hogy a betegek egy része különös szimpátiákban szenvedett. Nagyon sokan szerették a rikító szine?8

Aborym.

(Colin de Plancy szerint.)

két, különösen a veres színt kedvelték nagyon; mások a zöld színt, úgy, hogy a kedves szinek felé csak úgy rohantak, míg a nekik kelletlen szinek látására valóságos dührohamokba estek.

Midőn Tarantóban egy kapuczínus szerzetes — így meséli Kircher — nagyon feltűnővé' vált tánczrohamai miatt, Cajetano kardinális maga is elment a kolostorba, hogy személyesen győződjék meg a beteg állapotáról. Midőn a.