Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)
I. előadás. Az idegességről általában
AZ IDEGESSÉGRŐL ÁLTALÁBAN. I? korlott szem látja meg, néha azonban olyannyira feltűnő, hogy minden különös orvosi ismeret nélkül is azt mondjuk magunkban: be különös arcza van ennek az embernek! Hölgyeim és uraim, ez, amit így magunkban gondolunk, valóságos diagnózis; tudniillik egyenlő értékű azzal, hogy ennek az embernek ideges arcza van. A természet játéka néha különös. Evekkel ezelőtt külföldi fürdőben tartózkodván, gondolom Kissingenben, láttam egy nőt, a ki, ha jobb arczfélről néztem, ideálisan szép volt, bal oldalról pedig — bocsánat ez illetéktelen kritikáért — kellemetlen hatást tett a szemlélőre. Azt vettem észre, hogy, a mit helyesen is tett, mindig oly helyzetbe állította fejét, ha valakivel beszélt, hogy a szép oldala volt látható. Ehhez különben, azt hiszem, nem a nők, hanem a fotográfusok értenek legjobban. Az idegesek szemét a szemtükörrel vizsgáljuk. Mielőtt azonban a szembe fénysugarakat vetünk, hogy meglássuk, mi van a fenekén, megnézzük kivülről is. És az orvos- tudomány megszentségteleníti a költőknek ezt a kedves objektumát is, mert azt mondja, hogy van ideges szem is, melyet színéről ismerünk fel. Azúrkék, ábrándos szem — kivéve a szőkéket — mindig az idegesség jele; egyszóval, a természet ajándékait néha meg is kell fizetni. Nemcsak a szemmel van ez így, hanem a szellemi tehetségekkel is. Ismert tény, hogy a lángelméjű emberek rendesen nagyon nervó- zusak is. Nagy tudósok, nagy politikusok, nagy költők, nagy művészek, rendesen nagyok az idegesség mezején is. Azért igazán örüljünk az arany középszerűségnek! Megvizsgáljuk továbbá a szem látóterét és azt, vájjon az illető nem színtévesztő-e. Idegesek sokszor nem is tudják, hogy szeműknek csak egy kis részletével látnak, mely terület azután sokszor naponként is változik, hol nagyobb, hol kisebb; ez azonban nem nagy baj s mindig meggyógyul. Kellemetlenebb és veszedelmesebb a színtévesztés, azaz a szemnek Lalfenaler, Az idegélet világából.
