Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)

VII. előadás. Az idegesség a családi életben

Tisztelt közönség! Hölgyeim és uraim!

int már első előadásomban említettem, általános tapasztalat, hogy az idegesség az utóbbi évtizedekben rémes arányokban terjed; látszik ez abból is, hogy jelenleg ugyancsak erősen védekezünk az idegesség hódítása ellen; a szellemi pihentetés hangoztatása, a turistaság, a sport különféle fajtái, egészséges üdülő és kiránduló helyek alkotása, a torna, a gyermekjátékok czéltudatos fejlesztése, az iskolai «túlterhelés»» kérdésének szellőztetése mind oly fegyverek és gátló ellenszerek, a melyekkel a rohamosan terjedő idegességet akarjuk megakadályozni.

Addig, míg egyes individuumok idegességéről van szó, a bajt valami különös nagynak nem mondhatjuk, de azt észlelhetjük ám, hogy az idegesség, mint valami gonosz féreg, befurakodik a családi élet szentélyébe is. Maga a «család» szó békességben, jó viszonyban és csöndességben élő emberek társaságát jelenti. De ha e társaságban csak egy egyén is ideges, vagy, a mi még rosszabb, ha az idegesség a nőn, férjen és gyermekeken együttesen mutatkozik, akkor a család szónak magasztos fogalma egy csapásra megváltozik; a családban békétlenség, ellenségeskedés és örökös lárma,