Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Cholnoky Jenő: Sven Hedin
tündérmeséi közé került volna. Valószínű, hogy az az arab, akivel eljött a karavántól, beajánlotta őt, aztán meg svéd volt, s a svédeket mindenhol becsülik. Itt látom különösen igazolva, hogy Hédin hatalmas eredményeinek javarészét bámulatosan lebilincselő, szinte szuggeráló modorának, föllépésének köszönhette. Kétségtelen, hogy már a karavánban megnyerte az arabokat, a török katonákkal szemben tanúsított erélyes fellépésével s valószínűleg mindegyik megszerette a táborban. Az öreg arab meg különösen megkedvelhette s igy jutott be Hasszán Aga barátságába és kegyeibe. Bár megtanulnák fiataljaink a svédektől ezt az imponálóan kedves modort, ezt az elragadó kedvességet, becsületességet és akaratszilárdságot! Három napig maradt Hédin a tündérmesék világában, aztán Hasszán Aga bőven ellátta pénzzel és kieszközölte, hogy a postával mehessen Teheránba. A posta természetesen fél a rablóktól, azért vágtatva rohan végig a pusztákon, felső nap 150 kilométert vágtattak, háromszor váltott lovakkal, 16 óra alatt. Azután egy napot pihentek Hamadánban. Innen végre kilencszer váltott lovakkal megérkeztek Teheránba. Az utolsó 55 óra alatt nem is aludt többet. . Teheránból azután honfitársa segítségével szerencsésen hazajutott. Ezzel el volt vetve a kocka. Hédin belekóstolt a kóborlásba, ismeretlen területek felkutatásába s többé nem volt más vágya. Mindig oda törekedett, ahová elődei nem mertek menni. Valósággal a kihiresztelt veszedelmes vidékeket kereste. Ez jellemzi minden utazását. De úgy látszik, azt is belátta, hogy utazása nem lesz elég eredményes, ha tudását, különösen földrajzi és természettudományi ismereteit nem bővíti ki. Ezért nekiállt tanulni. Upsalában, Berlinben és Halléban tanult, már amennyire ennek a nyughatatlan embernek türelme volt hozzá. Berlinben különösen Richthofen Ferdinánd báró, a nagy khinai utazó, Kelet-Ázsia legkitűnőbb ismerője, hatott rá erősen. Ha tanulmányait komolyabban, türelmesebben fogja föl, inegtízszerez96
