Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Lenhossék Mihály: Santiago Ramon y Cajal

Hadd említsem még meg, hogy a nagy spanyol his- tologus újabban kiváló eredménnyel kutatja a gerinctelen állatok, a polypusok, hangyák, méhek, rovarok idegrendszerét és érzékszerveit. Valóságos terra incognita ez a terület, ahol minden lépés új felfedezéseket hoz. Cajal jellemzéséül felemlítem még, hogy emlékirataiban, amelyekben a természettudományoknak és a bölcselkedésnek sok mindenféle kérdésére tér ki, nemcsak a kitűnő stilistát és eleven tollú elbeszélőt és el- mélkedőt csodálhatjuk, hanem a ritka nagyműveltségii és univerzális olvasottságú kulturembert is.

Cajalnak kitüntetésekben bőven volt része. A Nobel- díjonés a már említett Prix de Moscou-n kívül megkapta a berlini Tudományos Akadémia Helmholtz-érmét, ami kitüntetései közül talán a legnagyobb fajsúlyú. A londoni Royal Society a Croonian Lecture megtartására hívta meg ; e meghívásnak eleget is tett, épúgy, mint az Egyesült-ÁllamokClack-egyeteme hasonló meghívásának. A párisi Société de Biologie a Prix Fauvelle-lel tüntette ki. ötvennél több külföldi akadémia és tudós társaság kültagja, öt egyetem (Cambridge, Würzburg, Worcester, Christiania, Louvain) diszdoktora stb.

E kitüntetésekben bizonyára különösen azért telik öröme, mert velük is díszt és fényt hozott hazájára. Mert Cajal nagy patrióta és fajának rajongó híve. »A munkában való szívósságot s az erős akaratot a laboratórium emberében, a tudomány szeretetén kívül még egy másik nagy szenvedély kell, hogy támogassa. Alfieriről mondják, hogy csak akkor tudott tragédiát Írni, ha szerelmes volt. Én is ezt mondhatom magamról, ha más értelemben is, mint Alfieri. Szerelem volt az, ami az akaratomat acélossá, a kezemet munkássá tette; valami nagy, izzó, szent szerelem, aminőt minden spanyolnak kellene éreznie, olyanféle érzés, mint az a szent imádat, amit az anyánk iránt érzünk. Az én nagy szenvedélyem a hazám és fajom fanatikus szeretete volt, annak a fajnak a szeretete, amelyre már annyiszor fogták reá igazságtalanul, hogy a tudomány magasabb sphaeráihoz nincs tehetsége.«

Cajalnak sikerült ezt a balhitet eloszlatnia.

88