Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Neubauer Gyula: Oswald Spengler

jellem szinjátéka, az átszellemült hazafogalom, a forgalom gyorsasága, a levegő meghódítása, a sarkexpediciók a végtelenbe törő lélek kifejezői.

Minden kultúrának megvan a maga reprezentatív művészete. Az egyes kulturlelkek különböző művészetekben tudják magukat jobban kifejezni s a kultúrák egyes korszakaiban is megállapítható, hogy az egyik művészetnek domináló szerepe van a többivel szemben és figyelemmel kísérhető, amint az egyik művészet föléjekerekedik a másiknak. így kerekedik felül a festészeten a 17. század végén s az építőművészeten a 18. század végén a zene (hogy maga is elhaljon egy századdal később). De természetesen minden kultúra művészetében benne lüktet annak a kultúrának a lelke, amelyhez tartozik. Az antik festészet színei például a vörös, sárga, fehér, fekete, az anyagiasság színei. A kéket és zöldet nem használták, mert ebben már tér és távolság jut kifejezésre. A mágikus kultúra színe a csillogó arany, a fausti kultúráé a legelvontabb, a barna. A művészetek élete végén is ott áll a civilizáció korszaka, amikor a stílus kihal és helyét átveszi a divat. Fölvirágzik az utánzás és a másolás, a lángész helyét elfoglalja a tehetség, a művész helyére lép a virtuóz. A gyakorlat és tapasztalat befejezett műveket alkot, holott a művész csak önmagát fejezi be és soha el nem éri, hogy művei befejezettekké váljanak. Ezek az igazi nagy alkotások, az intuíció teremtése, szemben a konvenció műveivel.

Az antik vázaképeket, az egyiptomi reliefeket, az arab mozaikokat, a kinai képtekercseket, a nyugati olajképet fest. Az antik építészetre az oszlopnak a párkánnyal, az arabra a félkörívnek az oszloppal való egyesítése, a nyugatira a csűcsív jellemző. Az antik zene vokális, a nyugati zenére jellemző az ellenpontos hangszeres zene.

A kultúrák különböző lelkének megfelelően különböző a lélekről alkotott képük s a pszichológiájuk is. Minden kultúra csak a maga lelkét látja, érti meg és juttatja kifejezésre. Az antik kultúra csak aktig viszi és biográfiái csak anekdotagyűjtemények, drámái helyzetdrámák. Nagy szerep jut benne a gesztusnak, a tar54