Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Neubauer Gyula: Oswald Spengler

jelképiesség és naiv utánzási kísérletek. A »kultúra« az egész külső létet alakító stilus élettörténete, a legmélyebb szimbolikus szükségesség formanyelve. A korai »kultura« a primitívek korszaka, az ifjú világmegérzés elemi kifejezése díszítésben és építkezésben ; első szakaszában keletkezés és virágzás, a vidék szelleméből nőtt öntudatlan alkotási formák; második szakaszában a korai formanyelv kialakulása, a lehetőségek kimerítésével és ellentmondásokkal. A kései »kultura« a nagy mesterek korszaka városi öntudatu, kiválasztott egyének művészetének keletkezése ; első szakasza az érett művészet kifejlődése; az átszellemült formanyelv teljes kiépülése a második, és az alkotó erő elterjedése, a nagy formák feloldódása, a stilus lehanyatlása a harmadik. A civilizáció: lét belső forma nélkül. Világvárosi művészet, mint luxus, sport, szokás. Változó stilusdivatok, újraéledések, keveredések, kitalálások szimbolikus tartalom nélkül. Első szakasza a modernség, kísérletek a hanyatlás művészeti kifejezésére. A zenéből, építészetből, festészetből puszta műiparosság lesz. A második szakaszban vége a formaérzéknek. Értelmetlen, üres, erőszakolt, halmozott díszítések. Régi és idegen motívumok utánzata. S a harmadik, a vég, barbár tömegszerü- ség. Mérethatások. A technika eldurvulása. Idegen inű- formák túlsúlya.

Végül egy harmadik táblázattal is szolgál olvasóinak Spengler. Ebben három kultura (az egyiptomi, antik és nyugati) politikai korszakait állítja össze. Korszakai : őskor, korai és kései kultura két, illetve három szakasszal és a civilizáció három szakasszal, tehát ugyanaz, mint a művészetben. Az őskort néprajzi nép- tipus jellemzi, törzsek és törzsfők, nincs még politika, sem állam. A kultúrában kialakult stilusu és egységes világfelfogásu népcsoportok tűnnek fel és jelentkezik egy immanens állameszme. A korai kultúrában a politikai életforma szerves jelleget ölt s feltűnnek az első rendek : a nemesség és papság. Az első szakaszt patriarchális államképződések jellemzik, a földmivelő vidék szelleme uralkodik, a város csak vásár vagy vár, az uralkodócsaládok váltakoznak, hűbérurak emelkednek ki,