Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Neubauer Gyula: Oswald Spengler

Amikor így az egyes kultúrákat, mint egyenlő- rangú élőlényeket egymás mellé állítja Spengler, az emberben joggal felötlik a kérdés, hogy ezek az élőlények együttesen mit alkotnak s a föl- és letűnő kultúráknak ez a sorozata micsoda egységbe olvasztható. Kétségtelen, hogy Spengler történetszemlélete olyan egységeket teremt meg a kultúrák fogalmában, amelyeknek eddig híjával voltunk és magasabbrendü egységesítést végez, amikor az összes kultúrákat bevonja értékelésébe és egy sorba állítja őket. De a további egyesítés mégis csak hiányzik, sőt ennek lehetőségét egyenesen előítéletnek nevezi (1. köt. 260. old.). A Hegel-féle evolúciós történetfelfogás mindent a nyugati kultúrára, mint legnagyobb eredményre, koncentrált s ha ezzel sok, gazdag emberi életet nem is tudott az egységbe belefoglalni, az exotikus kultúrákat, melyeknek most Spengler igazságot szolgáltat, viszont a többi kultúrák sorozatában olyan összefüggő egységet látott, aminő. egység a Spengler-féle szemléletből teljesen hiányzik Az emberi gondolkodást tehát Spengler történelmi szintézise épúgy nem elégítheti ki teljesen, mint ahogy az alapgondolatában nagyon ingatag és kiterjedésben erőszakosan körülhatárolt fejlődéselmélet nem volt erre képes.

Spengler a maga egységét, amely tulajdonképen csak párhuzamosság, táblázatban is szemlélteti. Ez a táblázat tömör foglalata lévén fölfogásának, alkalmas tájékoztatásul és első Ízelítőül. A táblázat négy kultúrát álít szembe és pedig az indiait, az antikot, az arabust és a nyugatit. A kultúrák korszakait az év négy szakával, a tavasszal, nyárral, ősszel és téllel jelöli meg. A tavasz vidékies, intuitiv, az ébredező álmatag lélek hatalmas alkotásaival; emberfölötti egység és bőség jellemzik. Első szakaszában az új Istenmegértés kifejezéseképen nagyszabású mithos születik, világfélelem és világvágy jelentkeznek benne. Második szakaszában az új világ- szemlélet legelső misztikus metafizikai kialakulására akadunk. A nyár érlelődő tudatosság, korai városi, polgári és kritikai megmozdulásokkal. Négy szakaszának alakja a reformáció (népfölkelés a tavasz.vallásá45