Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Harsányi Kálmán: Jules Henri Fabre
illeszti a tudomány feszes írásává. Szókincsének bőségével minden korabeli szépírót megszégyenít, s minden új fogalom-árnyalatra megtalálja a szöget fején találó legodaillőbb kifejezést. A nyelvnek és saját, egészen egyéni stílusának utolsó leírt soráig mestere marad, anélkül, hogy tudná, vagy láttatni akarná, hogy remekel. Egyetlen szót sem csillogtat meg tetszelegve, de minden szava megragyog, s amit mond, azt nem csak okosan és szépen mondja, de szellemesen és lebilincse- lően is. Erről különben vajmi könnyű — hogy hívek maradjunk hozzá, — kísérletileg is meggyőződni. Száz ember közül kilencven undorodik a bogárfélék minden fajtájától, de bármennyire undorodjék is, Fabre úgy lebilincseli, hogy könyveitől többé nem szabadul meg s ő is úgy jár Fabre furcsa állatkáival, mint az Aranyember Noémije a leveli békával: ahogy az első félkötettcl végzett, már tenyerébe is veszi s megcirógatja. Fabre sohasem habozik, ha egy megoldandó probléma érdekében ölnie,Csonkítania, élethalál-tusára biztatnia kell; mégis megérzik minden során, hogy szereti, a szó legszebb és legmélységesebb értelmében szereti azt a sok apró, hatlábú barmot, mely mindenütt, még az otthonában is körtilnyüzsgi. Hogy tanuljon tőlük, nem riad vissza megkínzatásuktól sem, de teljes szivéből szolgál is nekik mindennel, amit ők, kiki a maga szája- íze szerint, a földi javak legjavának tartanak. A séríg- nani »Harmas« volt eddig a rovarvilág legtökéletesebb paradicsoma. Az a gizes-gazos, kopárfoltos, köves talajú gyiresz-csalitos telek, amely égig nyurgult dudvái- val, öles bogáncskóróival, szúrós-tövises királydinnyéivel a kutyának sem kellett volna, de amelyben még sűrűbben verődött föl a gyom, szamártövis, csalán és csetebodza, mikor Fabre lett boldog tulajdonosa, ki még korhadó fatönkökkel, szerteszórt kövekkel s kőhalmokkal is megpótolta e mindig napsütötte bojtorjá- nos vadon szörnyű kulturátlanságát, de arra is volt gondja, hogy a világért meg nem bolygatott, mert válogatott úri hymenoptera-néppel lakott omló kőfalát orgonabokrokkal és a délvidéki kert minden virágos pompájával hidalja át a maga lakóházával. Ott is volt min28
