Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Nagy József: Henri Bergson
elé tornyosulni, amikor korának a tudományával és fogalmaival próbálja meg elmondani azt, ami túl van minden szón és minden tudományon. Folytonosan éreznie kell, hogy szava halk dadogás ott, ahol a legnagyobb ékesszólásra volna szükség. Ezért fordul Platon is mindannyiszor a mithosz költői formájához, valahányszor gondolkodása a legnagyobb magasságokra emelkedik, s ezért vannak tele Bergson könyveinek lapjai a hasonlatok oly tömegével, amely szinte kétség- beejti és bizalmatlanná teszi a tudomány stílusához szokott olvasót. Ámde nem szabad felejteni, hogy a filozófia Bergson szemében nem tudomány. Ha nem is több talán, de mindenesetre más. Két, szinte heterogén jelenség rejlik bennük. A tudomány a merev tér tárgyaira szabott fogalmak szimbólumaival akarja kifejezni a valóságot, mig a filozófia ezt szimbólumok nélkül szeretné megtenni. A tudományiak csak kész öltönyei vannak, elméletei, amik nem illenek rá a valóság testére, a filozófia pedig olyan öltönyöket vágyik alkotni, amelyek szinte rátapadnak a valóságra és annak legcsekélyebb mozdulatát is híven követik. Ezért követel Bergson a filozófia számára mobil fogalmakat, amelyek ne a kialakult, de az alakuló valóságnak legyenek hív kifejezői. De bármily sok nehézséggel küzd a filozófus, aki nem akar egyszerűen tudós lenni, s bármily könnyen félreérthetők a szavai, mégis képet alkothatunk magunknak arról, hogy miben sikerült neki a valóságot megtalálnia. Bergsonra nézve ezt legtalálóbban egyik könyvének a cime fejezi ki: a »Teremtő fejlődés« (évolution créatrice). A valóság teremtő fejlődés — ez a bergsoni intuíció eredménye. Mit jelent ez a kifejezés? A tudatunkban elénk táruló közvetlen tapasztalat bizonysága szerint a valóság, amint a térben és időben kibontakozik, annak az életlendületnek (élan vitai) az alkotása, mely rajtunk át tör a tudattalanból a tudatosság felé. Ez a lendület a lelki erőfeszítés formájában ismeretes előttünk. Lénye a folytonos alkotás, amely vele a lények egész sorát teremteti meg. A kész dolgok és az emlékezetben meg196