Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Harsányi Kálmán: Jules Henri Fabre
tényből azonnal tudománnyá, tudományának kiegészítő részévé teszi. Előttünk épít, szakadatlanul épít és mindig csak tényekből épít. A galacsinhajtó bogárról például a múlt század derekán írta meg első följegyzéseit, az utolsókat ötven esztendővel azután. Fél évszázadon keresztül halmozott tényre tényt, míg a megfigyelések és kísérletezések százai és ezrei után megoldódott végre a szkarabeusz titka, világossá lett minden s nyilvánvalóvá lett a tudomány eddigi megállapításainak tévessége. Kicsiny a kérdés, hallatlanul nagy a rápazarolt energia! De csak némelyek szemében kicsiny, az övében semmi esetre sem, aki az életet a maga nagy egészében fogta föl s tudta róla, hogy minden ízében gondolat járja át, s hogy ez a gondolat még a rovarvilág életének legparányibb tényében is csodálatosan értelmes és nagyszerű. Megállhatná-e vájjon szánakozó elmosolyodás nélkül a százmillióknak egy-egy átlagembere, ha fülébe súgnám, hogy a század egyik legragyogóbb elméje az a roskatag inakkal földretérdelt kilencvenkét esztendős aggastyán, aki a serignani mező pörkölő nyarának déli hevében ott görnyedezik előttünk a forró napon és boldogan mosolyog egy kis fekete juhganéj-körtére, amelyet a tenyerében tart s amely az ő sok-sok diada-, Iának egyik nem legkisebbike ? Lehetséges olyan magyarázat, mely eltűntethesse annak az átlagembernek arcáról a szánakozó mosolyt ? Nem fokoznám-e inkább mélységes lenézését, ha csak úgy nagyjából elmondanám, micsoda küzdelmet folytatott ezért a csúf klenó- diumért az a minden természettudományban otthonos, kolosszális tudós ? A kiinduló pont is elég kicsinyes már. Úgy tartották, hogy abban a gömböcskében, amelyet az a bizonyos általánosan ismert bogár fürgén böködve görget maga előtt a mezőn : pete van, a galacsinhajtó bogár lárvává fejlendő petéje. A parasztgyerektől a szaktudósig így tudta mindenki. Fabre ezt tagadja ; nincs benne pete és be is bizonyítja, hogy nincsen. Az én emberem mosolya a füléig szélesedik; sehogy se tud valami nagyot látni ebben a fölfedezés16 I
