Kőrösi József dr.: A himlőoltás véderejéről (Budapest, 1897)

Függelék

FÜGGELÉK.

Válasz Dr. Lorinser-nek

az intenzitást számítóis és az osztrák államvasút himlőstatisztikája

ügyében.

(Megjelent a „Wiener medizinische Wochenschrift“ 1891. 18—19. és 20-dik számában.)

Budapest, 1891. márczius havában.

Dr. Lorinser közegészségügyi tanácsos úr ezen folyóirat 7. és 8-dik számaiban az oltási statisztika kritikájával foglalkozó munkámat tárgyalván,1 ez alkalommal, az oltás nyújtotta védelem felismerésére alkalmaztam új módszernek tárgyilagos bírálata mellett egész felesleges módon még személyemet, valamint azon indokokat is vonta a tárgyalás keretébe, a melyek engem ezen munka megírásánál vezérelhettek. Legyen szabad mindenekelőtt kritikájának tárgyilagos részére válaszolnom.

Eddigelé hiányában voltunk az olyan közvetlen statisztikai bizonyítékoknak, melyek az oltás által nyújtott védelem mértéket (tehát tulajdonkép annak létezését is) kiderítenék. E czélra ugyanis két rendbeli adatra volna szükségünk : tudnunk kellene először, hány oltott és hány nem oltott betegedett, illetőleg halt meg himlőben, és másodszor, mily nagy azon egészséges oltott és nem oltott személyek száma, melyek tömegéből ezen esetek kikerültek. Az utóbbi adat szükségét nem kell külön bebizonyítani: világos, hogy nem közömbös, vájjon tíz észlelt betegedési eset, ezer vagy kétezer egészséges egyén tömegéből keletkezett-e, az első esetben a betegedés

veszélye tévén, a második esetben pedig részt.

Bármilyen nagy is, úgy terjedelem mint tartalom tekintetében, az a statisztikai anyag, mely a himlő-betegedéseknek és halálozásoknak egy század óta tartó észleléséből eredt, úgy az éppenséggel mégis a semmire olvad, ha a betegedési vagy

1 Kritik der Vaccinations-Statistik und neue Beiträge zur Frage des Impfschutzes. Berlin 1890.