Kőrösi József dr.: A himlőoltás véderejéről (Budapest, 1897)
A foglalkozás befolyása a himlő szerzésére, különös tekintettel a nőcselédekre
51 Wallace ellenvetésének magyarázatául szolgál, hogy ő az, ápolónők (illetve orvosok) mentességét nem az oltásnak, hanem az illetők dispositiójának akarja betudni és ez okból vetette fel a kérdést, vájjon ugyanez a kedvező dispositio nem teszi-e, az illetőket más fertőző bajok iránt is mentessé ? Az előbbiekben kimutattuk mármost, hogy a nőcselédek épenséggel nem élveznek menteimet a hiralőbetegség tekintetében. A fentebbi egybeállítás pedig azt bizonyítja, hogy -— mint ezt elfogulatlanul akár előre is feltehettük volna — ezek az osztályok más fertőző betegségek iránt sem bírnak mentességgel, a mennyiben a cholera tekintetében az észlelt öt foglalkozás közt az utolsóelőtti, a typhus tekintetében pedig az utolsó, azaz a legrosszabb helyen állanak. Ha tehát Angliában a himlőbetegekkel foglalkozó nőszemélyek, ha oltva vannak, himlőbe egyáltalában nem esnek, Budapesten pedig, hol ez a föltétel nem áll, feltűnő sűrűén halnak belé, úgy ez az ellentét csakis az oltás véderejéből magyarázható, meg az a kísérlet, hogy az oltott ápolók mentessége más okból magyaráztassék, sikerültnek nem tekinthető. 4.*
