Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és annak a' gyógyíthatatlan nyavalyákban való húzásának a' mestersége 2. (Pest, 1802)
Első szakasz. Közönséges módja a' gyenge élet meg-hoszszabbításának
ni. Annakutánna mennél többet, vagy kevesebbet el-távozik ö ezektől a’ fundamentomoktól, a’ nélkül, hogy azokat egéfzfzen el-hagyná, jó értelemben vett tapafztalásból való orvossá lelzfz. A’ goromba, okosság nélkül való majom-orvos ( empiricus) éppen femmit fém hajt a’ terme- fzetre, minden feltétel nélkül követi a’ maga gondolattyait, vagy vakon a5 mások.’ tanáttsát. §• Azomban az élet’ jelenéseinek a’ tapafztaíá- fa az orvoslásra némelly hafznos következéseket fzolgáltat, a’ mellyeken fundálódnak a’gyenge élet’ meg-hofzfzabbitására való fzerek, még ak- kor-is, midőn a’ gyengeséget nem lehet egéfzfzen meg-gyógyítani. Leg-tökélletesebben el-éi- jük mi a’ tzélunkat, az élhetőségre, és az élő— efzközök’ alkatására való két fő tekinteteknek az öfzve-kötése által. Ha tsak tsupán az élhetőségre vigyázunk; úgy gyakran ollyan fzerekkel fogunk élni, a’ mellyek az élo-efzközök’ alkatását gyengítik, és ebrontyák. Akármiilyen bizonyo- nyosan vezethet-is minket ez a’ tekintet, ha mi az izgatókat, az élhetőség’ állapottyához tudjuk mérni: mindazáltal ez maga magában tévelygéc- be vezethet minket; és ez által a’ testről egéfzfzen ebfelejtkezhetnénk, sőt még az élhetőséget a’ lélekkel könnyen fel-tserélhetnénk, és igy hibázhatnánk. A’rni tárgyunk az ember, mintmeg- eleveníttetett, és meg-lelkesíttetett test. Ez a’ minden egésség magyarázóknak az öfzve-edjez-^ tető pontja, fő törvénnyé minden betegség’ fzármazását magyarázó tudománynak ( pathoge- nie), a’ mellyhez az ő tudománnyok inkább , ’ vagy kevésbé közelítenek, ha fzintén ők az 0 tudományok’ fundamentomáúl az élhetőséget, vagy az élő-efzközök' alkatását vefzik-is fel^De «em az élhetőség, fém az élö-efzközök’ alkatán i&
