Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és annak a' gyógyíthatatlan nyavalyákban való húzásának a' mestersége 2. (Pest, 1802)
Előre botsátott jegyzések
8 lat h/jjában valóság. Az ember a’ leg-tökélí febb örökké mozgó fzerfzám (perpetuum m< le). De az élhetőségnek ez a’ munkássága maga ki-nyilatkoztatása igen külömböző mér ben lehet jelen. Megkell pedig külömböztetr leg-tökélletesebb egésséget, az úgy láttzott Iáitól, vagy a’ gonofz érző-inak’ hideglelésé a’ leg nagyobb gyengeségétől. De ezekben utolsó állapotokban-is az élhetőség mindég m kás , és dolgos; tsupán az ő maga ki-nyilatk tatását nem vefzfzük mi éfzre ; néktink úgy ] tzik, hogy a’ valóságos halál kezdödött-el, hol azomban valóságos élet van jelen. §. 299. Az élhetőség’ munkássága annál tökélle febb: — a. ) Mennél nagyobb a’ summája az embert lakó élhetőségnek. Az ugyan igaz, hogy az éh nek a’ valóságos rendes gyengeségében-is ( élhetőségnek a’ fzúk voltában) az élhetöségn a’ maga ki-nyilatkoztatása igen eleven lehet, magát némelly élo-efzközökben igen erössen / nyilatkoztathattya; de az a’ beteges, vagy terméfzet ellen meg-nagyobbodott izgathatosá nak az állapottva, a’ meílyben az élhetös gyakran mérték felett munkás, és azért-is a’gye ge élet’ rum májának az el-cméfztödése még a nál nagyobb. b. ) Mennél tökéletesebb az élo-cszközök’ s reger Ez a’ tökélletesség függ az élő-efzközökní az alkatasától, az alkatú rcfzeknek az egym, eránt való terméfzeti arányúságától, a’ méh miatt az élhetőség által meg-eső érdekeltetés; alkalmatosokká lefznek. Ettől a’ terméfzeti ar. nvúságtól fok el-távozások vágynak ; ezek vág ereket szerént valók , a’ mellyek már az élo-ef közöknek az alkatásában jelen vágynak ; vág
