Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és a' gyógyíthatatlan nyavalyák' húzásának a' mestersége 1. (Pest, 1802)

Bé-vezető

*«^Qaí<j3«G£40* 1J

í&en sok farkalatos következéseket reménylhet az

mennyisegét, a száporítliatósságát, 's a' t. meghatározzák. Ügyde a' kik az életerőről tanítanak i azt tselekeszik. És így az életerőről való tanítás hijjábanvalóság ; a' midőn azt még fel-is szokták részekre osztani. g.} élz élő eszközöknek az erejei, erők ugyan , de tsak szenvedő erők , vagy inkább tehettségek. Ezek , úgy mint fejlettségek , nem elevenek , tehát tsupán egyedül magokban gondoltat* ván , életerőknek nem-is neveztethetnek. Ha fel- izgattatnak, p. o. az inashúsok az érző inak / akkor nyilatkoztattyák-hi magokat, és elöszször akkor mutattyák úgy ki magokat, mint munkás' erők; 's tsak akkor nézhettyük már azokat úgy , mint életerőket, és nem ele'bb. Ügyde minekelötte még ezek a’ munkák meg-esnének-is, már akkor- is életerőnek akarják azokat nevezni. És így az életerőnek a’ nevezete helytelen. — 9.) Midőn az életerő az élőeszközös részeknek a* tehettségeket teszi, akkor ez a' nevezet hibás. Mert ezek a* tehettségek az ö belső valóságokból, vagy természetekből nem mozognak, hanem mindég szükséges nékik valami külső valóság, a melly őket mozgásba tegye. Tehát nem-is hívattathatnak életerőnek f thert így, mint az élő eszkötös részeknek a' teheti s égéi nem élnek; hanem tsupán tsak azért vágynak azokban, hogy az izgatásokat tsiná- 16 tárgyok által meg eleveníthessenek. Ügy de ha ezek valóságos életerők válnának, akkor nekik minden izgatás nélkül-is , tsupán magok által. is kellene mozgásokat tsinálni; és minthogy az meg riem esik ; életerőknek nem-is hívattathatnak. — 10.) Éz a' nevezet, életerő, igen vad nevezet , mért ez a' szó Erő , tsak vulamelly dolog* nak a’ minémüségét, vagy tulajdonságát jelentheti ; és itt nevezetesen vagy a1 testnek, vágj' vala* ml harmadik közbe-vetett dolognak a’ minémüsé*