Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és a' gyógyíthatatlan nyavalyák' húzásának a' mestersége 1. (Pest, 1802)

Bé-vezető

íiofzfzabbitásánák, és a’ betegségek’ el-távozta* tásának a’ fundamentomát meg-vethi. Ezt az

ki hajtván , az ember egésségben marad. Inne't származott már az a’ vélekedés-is, hogy a' Jontanel- lát veszedelmes be'-gyógy ét an i , a' rnellyért IVei- kard, a Fuldai Hertzeg’ nyavalyájáról való ta<- nátskozásban nagyon meg-haragudott. Paracelsus a’ hunyor (helleborus) gyökérről azt tartotta, hogy az a' testből minden féle nyavalyát ki-hajt, és ha valaki azzal minden nap él, az élete't meg• hoszszabbíttya* — D. Ehrmann egy Májusban t Moguntzia körül, talált egy vén embert sétálva} «’ kinek á> kezében egy palatzk vólt, a’ melly- böl, egy ki-álló üveg tsö által, minden harmadik, V negyedik minutumban ki-szitta a levegőt, azért, hogy a’ ki-tetjesztetett levegő égből, vizes levegő mennyék annak a’ helyére. Öszve-b arát kozván az említett Orvossal az öreg , azt vallotta, hogy ü minden Májusbann mennyei vizet szed a* nap fel-keltekor, és azt az életének cé meghosz- szabbítására iszsza: ez nagy titok! ágy mond.

A’ Belforti Komniendáns tsak tsupán abban a" várban szedett esso vízzel élt, mert, úgy mond, az a’ víz, a* melly a’ földből kiforr, hirtelen ismét ah földbe viszi az embert, ellenben az essö víz a’ nap által ay földtől meg-tisztíttátott, és így a' hoszszá életre vezeti — Eglejf Svéciában , D. Zinnendorf Berlinben , és Professor Seniler azt hitték , hogy ők a’ Sz. írásban fel-találták % a' böltsek kövével, «’ patikai szerek’ készítésére való kúltsot. — A' vér által • tsapolásd , á' mellyröl Majoris, Hoenn , Klein , Se hot tus , Botellus , Jon- ston , Oarmann írtak ; a* biogerocomica , vagy Uz öregeknek az ifjúkkal való hálatása, a’ melly* tői i. Kir. i: í. <2. g. szó van; mind ide tartoznak, ílermippusnak a' históriáját a* Magyar Hufeland- étin lehet olvasni* «— Párisban Hlyen Sunamitit*

A d