Struve Kerestely Ágoston: A gyenge élet meg-hoszszabbításának, és a' gyógyíthatatlan nyavalyák' húzásának a' mestersége 1. (Pest, 1802)
I. Rész. Asthenogenia vagy a' gyengeség' okainak a' tudománya - Első szakasz. Az élhetőségről való gondolatok - II. Az izgatók
168 vén , igen fatkalatos hafznú lehet. Még az egy egy , a’ testtől el-válaí'ztatott élő-efzközökben-is tapafztaljuk mi ezt a’ tulajdonságot, mintáz abban a’ réfzben még meg-lévö élhetőségnek a’ munkáját, a’ mellynek az el-koitözésével ez-is el-enyéfzik. De valiyon nem eshetik é az meg? liogy ámbár a’ különös éiö-efzközökben, vagy fok inas-hús’ utolsó ízálatskáiban az izgatható- ságot femmiképpen fel nem cbrefzthetné-is ugyan; de még-is á’ belső élet jelen volna. Créve maga m’eg-valja , hogy néha némelly inas-húsokban, az értzel váló izgatás által, telly es seggel femmi rungatódást nem lehet okozni; innet azt javaid Íja, hogy az izgatást ismét más hellyen kell p óbálni. De szómban ezek mind így lévén-is, az éles elméjű Crévének az érdeme, melly fze- jrtnt Ő az értz izgatásával való halál’ próbáját 1 g-elólzör feltalálta, a’ mellyet a’ kéttséges történetekben mindég meg kellene próbálni , meg-marad, sőt nem-is kissebbűl. 45.) 45.) Rcil így ír az izgathatóságról: Az at ok , a’ ml átél í-eszközöket munkásságra ösztönözi, izgatónak — az izgatúnak , és az élő-eszközöknek a’ munkája; fel-gerjedésnek— az élő-eszközökben való változás ; bé-nyomásnak-—az állat1 élő eszközeinek az a' tulajdonsága, melly szer ént ozok magokat valami külső okok által arra engedik határa ztatni, hogy az ö jelen való állapottyokat megváltoztassák ; izgnthatóságnak — az a’ rész, a* 'mellyben ez a' tulajdonság meg-van ; izgathatónak .— nevelődik. Ez a’ szó ; Izgathatóság , közönséges nevezet; a JSem szer ént való (specifica) nevezetet pedig úgy fogom tsinálni, hogy az élő- eszköznek a’ nevét, éhez a’ szóhoz: izgatható- ság , fogom lenni , p. o. az inas-húsok' — az érző- inak — 's a’ t. — izgathatósága. A’ hóit testek - bends van izgathatóság , és az aztat követő visz•
