Kovács Pál: A' nevendék nőnem (Pest)
Nevelés - Második rész. Lelki nevelés - II. Az elme tudományos képelése
91 ni, ne hallassunk velők haszontalan jogiatokat, hűbájos meséket. A’ nagy természet legyen tanuló könyvük , meüynek gazdag tárában , az Istenség magas képzetét személyesítve látandhatják minden kis fűvecskén , — ’s hogy ne inéginkább egy szív-ragadó májusi reggelnek felséges gyönyörein?! Oltsuk szíveikbe a’ szeretetet, ezt az égi szikráját tisztább lelkeknek. Szeretet, a’ nőnem világa, mellyben olly nyájasan öleli az egész emberiséget. Szeretet legyen hát nevendékeinknekminden műve, törekedése, ’s vég - czélja: hogy szeretve mindent a’ uőnemi lélek felséges érzelmeivel — közkedvességet nyerjen mindentől ő is, — hogy szeresse Istenét, hazáját, és nemzetét, — szeresse szüléit, rokonit és az egész emberiséget, — ’s ezért ő is — viszont szerettessék! — Itt a’ szeretetet megkülönböztetem a’ szerelemtől, mellyről alább leend szó. II. Az elme tudományos kép elése. 1. Tanulás — Társalkodás. Nagyon természetes, hogy ez egészen különböző legyen a’férfi és leány gyermekeknél. A’ férfi, tudománya után fog élni, becsültetni, egész ifjúságát hát annak tanulásában töltheti, meglett korát abban gyakorolhatja , leánynak erre szüksége nincs; ő otthon marad, a’ házi apróbb gondokkal bíbelődve, neki élelmet, hírt, dicsőséget férje ad; ő csak kellemesítse a’ nehéz pályát úti rózsák - ként. Néki csak józan esze legyen, ’s okos fogalma a’ tettleges életben előforduló közdolgokról, ’s a’ mi legfőbb : hogy okoknál fogva hagyja magát ineg- győzetni, — az illyen legokosabb nő, leggondosabb
