Kovács Pál: A' nevendék nőnem (Pest)

Nevelés - Első rész. Testi nevelés - II. Szépség

73

egy iilyennek , szivet fog bizonnyal hatni lelkes tekintete, ’s ne'zte bájolandja még a’ legridegebb kebleket is mennyei ártatlanságának varázs-bájával. De mind erre lelki formálódáson kívül, mellyről alább leend szó — megkivántatik a’ látó életműveknek épsége is, mellyről most teendőnk egy két szót. — A’ szemeknek erősítés, ’s épségben tartására következő szabályok szolgáljanak sinór mértékűi:

1. ) A’ szemek eleitől fogvást tartó gyakorlásban legyenek, melly mégis tűlságig soha ne űzessék.

2. ) Egy tárgyra meresztve sokáig ne legyenek, va* lamint őriztessenek fénynek és homálynak, hidegnek és melegnek egymást hirtelen felváltó hatásaiktól.

3. ) Kényességből, vagy nem tudom én miből, kö- zel nézésre ne szoktassanak; hanem majd távolítva, majd közelítve a’ tárgyat, a’ valódi lát-távol—0CÍ;iüCÍté — kitaláltassék , az azontúl szorosan megtartandó.

4 ) Mihelyt tartósabb megerőltetés után a’ szemeknek fáradtsága érezhető; azonnal szükséges nyűgalom engedtessék nekik, melly közben a" tiszta fris vízzel mosogatás kellemesen feleleveníti a’ szemeket. —

5.) Mig csak lehet a’ mesterséges szemüvegek el- távoztassanak , mert az ép szemek is annyira hozzájok gyengülnek, hogy azután nélkülük hijányos leend a’ látás. — Egy kisasszonyka szemüveggel élésre akarván barátnéját bírni, midőn ajánlatára az mentegetőznék, hogy azon semmit nem lát; igy hitegető: „ oh az semmit sem tesz, — én sem láttam rajt először semmit, ’s ím most meg nála nélkül nem látok.44 — ’S az a’ különös , hogy olly rendből legszámosabbak az illy szemüveges vaksik , niellyben kényelem és jó mód, a’ szemeket sem megerőltetni, sem elgyengűlni nem hagyná. — Es sok szegényebb sorsú leánykák, kiknek huzamos varrás és kézi munkák által kell életükről szorgoskod- niok— illy üvegek nélkül ellehetnek! Ha már épen kiiiö-