Kovács Pál: A' nevendék nőnem (Pest)

Bévezetés

6

A’ közép korra tekintvén, a’ nyúgot-római birodalom omladékain az Y-dik században, durva német nép fész- kelődvén , darabos természeténél fogva, asszonyai köztt a’ nőnemi méltóságot kifejieni ismét nem engedé. „ Ha a’ németeknek nincs kivel hadakozniuk — igy ír Tacitus de moribns et populis germaniae —vagy vadásznak, vagy evésre ivásra adván magokat — henyélnek. A' házról, házi istenekről, szántóföldekről gondoskodást az asszonyokra, vénekre és akármelly erőtelen emberre , vagy a’ famíliához tartozó cselédre bízván 5 magok a’ legerősebb, leghadakozóbb vitézek is csak — lebzselnek.“ ’S íme itt véres tettek mellett, ismét a’ legszebb munkásság, mint a’ házigazgatás, földmivelés, vala kijelelve a’ gyenge nőnemnek, míg az erősebbje, pulya henyélésében csak a’ készre várt! — így egész a’ XYI-dik századig, nem vala egyébb az asszony alacsony rabszolgáiénál, nem gond-osztó barát, nem erkölcs nemesítő lény; hanem egy hitvány, de mellőzhetetlen dolog, szükséges, de meg nem becsülendő házi bútor. — A’ Kálmukok , ’s Mongolok , még iszonyúbban vetkőzteték-ki emberiségéből ez árva Nemet, kik Europa csinosabb tartományaiból összeragadozván a’ legszebb, legifjabb leányokat; ketreczekbe zárák azokat mint hizlalandó libát, hol csak a’ vissza-vágyás édes kínjain,’s a’ munkásságtól ’s kellemesebb érzelmektől üres élet fonyasztó unalmain senyvedőnek.

Most felkelt Mahumcd, magát keve'ly hangon Isten prófétájának hirdetve , -— ’s Koránjában szoros tilalmak mellett kedvező engedményeket ada követőinek. Eleinte olly csekélységnek nézé a’ nőnemet, hogy G a b r i e 1 fő angyalt megkérdené, váljon látandhatnak-e az asszonyok valaha paradicsomot? ’s az igenlő felelet után négyet közűlök, u. m. Mózes testvérjét, a’ K r i s z- tus anyját, ön feleségét Cadichát, ’s kedves leányát Fatim ét — szentek közé számláié. ’S milly