Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)

Stern R.: A húgyszervek betegségei

28 Stern, tiltani. A bő folyadékfelvétel ajánlatos a diuresis fokozása céljából — ha csak a vesék vízkiválasztó képessége nem szenvedett lényegesen. Erről a legjobb felvilágosítást a 24 órai vizeletmennyiség minden­napi megállapítása adja. Ha ez a bő folyadékfelvétel dacára ala­csonymarad és ha e mellett vízkór keletkezik vagy fokozódik, a bevitt folyadékmennyiség óvatos reductiója kísértendő meg. A gyakran kínzó szomj ellen ilyenkor kis jégdarabkákat adunk. Könnyű székelésről megfelelő étrendi intézkedésekkel (tejfel, limo­nádék stb.) vagy ha ezek nem eléggé hatékonyak, enyhe hashajtókkal gondoskodjunk. Oly gyógyszereket, melyek a körfolyamatra kedvezően hatnak, nem ismerünk (1. azonban a vesék syphilisét 43. old.). Symptomatikus tekintetben különösen fontos a nagyobbfokú hydropsnak és a fenyegető vagy már kitört ursemiának kezelése (1. az általános részt). Azonban az izzadás enyhe fokozása ajánlatos anélkül, hogy jelentékeny oedema vagy ursemiás jelenségek kényszerítenének therapeutikus beavatkozásra; legjobban meleglég- vagy vízfürdő, vagy nedves meleg begöngyölésnek naponta egyszeri alkalmazása utján eszközlendő. A vesetáji fájdalma­kat meleg borogatások, néha még jobban hideg applicatio vagy néhány száraz köpöly enyhítik. Újabb időben heveny vagy idült, vesegyuladásnál, melynél nagyfokú oliguria vagy anuria fejlődött heves fájdalmak és az egyik vese nyomásérzékenysége kisére- tében, ismételten feltárták az illető vesét és tokját (az esetek egy részében ma­gát a vesét is) kettészelték. A vese többnyire igen vérbő volt (1. 21. old.). Az eseteknek egy részében az eredmény kedvező volt: a fájdalmak alábbhagytak, bő vizeletelválasztás következett be ; más esetekben röviddel a műtét után halál állott be. Az eddig operált eseteknél a műtét indicatiója többnyire helytelen kórisme (vesekövek vagy vesegenyedés) volt. A nephritis műtéti utón való keze­lésére vonatkozólag a nézetek még nem eléggé tisztázottak. A reconvalescentidban gondos ellenőrzés szükséges. A betegnek csak akkor szabad az ágyat elhagynia, ha a különböző napszakokban vizsgált vizelet fehérjét többé nem tartalmaz. Meg kell azt is állapí­tani, hogy a felkelés és járkálás' okoz-e újból fehérjevizelést, mely esetben ismét ágynyugalom rendelendő el. Csak azon esetek­ben, melyekben több havi észlelés az idült nephritisbe való átmenetet bizonyossá teszi, szabad az állandó ágynyugalmat elhagyni. Heveny vesegyuladás utáni reconvalescensek még huzamosabb időn keresztül óvják magukat meghűlésektől és erősebb izomerőlködésektől. Vissza­maradó vérszegénység esetén vas és chinin alkalmazása célszerű. F ü g g e 1 é k : Terhesek vesegyuladása. A terhesség utolsó hónapjaiban néha subacut lefolyású vesegyuladás fejlődik ki, amely főként a vizeletlelet tekintetében tér el a heveny ne­phritis rendes alakjától. Keletkezési módja még nincs kellőkép tisztázva; gyakran a lábak vizenyője alkotja első jelét, ami azonban a terhesség utolsó hónapjaiban nem ritkán nephritis nélkül is íaz uterusnak a nagy visszerekre való nyomása következtében) előfordul. Sokszor gyakori vize­lési inger következik be a vizelet mennyiségének egyidejű csökkenésével. A vizelet rendesen bőven tartalmaz fehérjét, alakelemekből azonban ke­

Next

/
Thumbnails
Contents