Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Moritz F.: A környéki idegek, a gerinc- és agyvelő betegségei - Különös rész - II. A központi idegrendszer betegségei
266 Moritz, ticalis és transcorticalis zavaroknál azonban, amelyeknél mindig vagy maguk a központok, vagy azoknak a fogalmakkal való összeköttetése bántalmaztatik, ezzel szemben — amennyiben a roncsolások kiterjedtebbek — többnyire nemcsak a beszédben vagy szómegértésben vannak zavarok, hanem az olvasásban és írásban is. Egyes részletek e tekintetben a sckemából könnyen levezethetők, amikor is különösen a következő pályákra kell ügyelni: akaratlagos beszéd (ebß), utánamondás (aabß), hangos, de értelem nélküli olvasás (ycbß), értelemmel való olvasás (ycae és ycbe, mindkét pályának épnek kell lennie, hogy az olvasás korrekt lehessen), akaratlagos írás (ebdó és eadó, mindkét pályának épnek kell lennie a korrekt íráshoz), diktálásra való írás (aadó), értelem nélküli másolás (ycdó). Ki kell azonban emelnünk, hogy e schema, bármennyire is használható a tényleg megfigyelés alá kerülő aphasiás jelenségek rendszerbe osztására, mégis a szóban forgó complicált viszonyok minden pontját még semmikép sem magyarázza meg elegendőkép, amennyiben nem ritkán igen finom és subtilis aphasiás zavarok észlelhetők, amelyeket magyarázni nem tudunk. Azonkívül a boncolások eredménye sem fedi mindig a zavaroknak az elmélet szerint várható localisatióe 91. ábra. Schema az aphasia különböző alakjainak magyarázatára, a érző beszédközpont, b mozgató (kinaesthesiás) beszédközpont, c érző írásközpont, d mozgató (kinaesthesiás) írásközpoot, e fogalom (e alatt semmiesetre sem szabad térbelileg körülírt «fogalmi# központot képzelnünk az agyban. A fogalom componensei az egész agykéregre szét vannak osztva.) Ca, Cp mellső, hátsó központi tekervény, Fi, Fi, Fi 1., 2.. 3. homloki tekervény, Oi, Oi, Oi 1.. 2., 3. nyakszirti tekervény, Ps, Pi, felső» alsó fali tekervény. Ti, Ti, Ti 1., 2., 3. halántéktekervény, a acusticus-pálya, ß a beszédizomzathoz vezető pálya, -y opticus-pálya. 8 az íróizomzathoz vezető-pálya. ját; meg kell azonban jegyeznünk, hogy kisebb körülírt gócmegbetegedések amelyeknek pedig legnagyobb bizonyító-értékük volna, a nagyagy beszédterületén meglehetős ritkán fordulnak elő. De éppen ilyen, már a theoriában is megfelelő fekvési gócokról állapították meg, hogy részleges aphasiaalakok okozói, pl. hogy egy a 3. homloktekervény hátsó részletében levő góc, amely a motorikus beszédközpontot elvágta a nagyagy érzéksphasrájából (fogalomcentrum) jövő associatiós pályáktól, oka a fentebb tárgyalt transcorticalis motoros aphasiának (Rothmann). Az agyvelő vérkeringési zavarai. Az agy vérszegénysége. Anaemia cerebri. Kóroktan. Az idült agyanaemia általános vérszegénység részjelensége s azzal közös okai is vannak (1. anaemial. Ezzel szemben a heveny agyanaemiát vagy valamely szívgvöngeségi roham, vagy — gyakrabban — a kis agyüterek
