Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Stern R.: A húgyszervek betegségei
16 Stern, vagy jégzacskó), máskor antipyrin, phenacetin és más nervinák enyhítik ; némelykor pedig annyira kínzók és mindenféle therapiával any- nyira dacolnak, hogy csak morphiummal szüntethetők meg egy időre. Nyugtalanság, izgalmi állapotok és álmatlanság esetén mindenekelőtt a brómsókat kell megkísérelni ; gyakran itt is erősebb csillapítókhoz kell fordulni. Az émelygés és gyakori hányás ellen jeget (kis darabkákban lenyelendő) és behűtött italokat (tej, thea, ásványvizek, pezsgő) alkalmazunk. Ha az erőbeli állapot megengedi, igen makacs esetekben gyomormosásokkal is meg lehet próbálkozni ; ezek azonban legtöbbnyire nagyon megerőltetik a beteget. A legsúlyosabb esetekben csakis bőralatti morphiumbefecskendések segítenek. Az ursemiás hasmenéseket, hacsak nem túlerősek, nem szívesen alter áljuk. A gyakran igen nagyfokú étvágytalanságot, gyakran sósav (naponta többször 10—15 csepp acid, hydrochlor. dilut. vízben) befolyásolja kedvezően. A kínzó és az éjjeli nyugalmat zavaró bőrviszketés gyakran enyhíthető a bőrnek menthol (2%), cárból (2%), thymol (1%) borszeszes oldatainak vagy ilyen kenőcsöknek bedörzsölésével. Kedvező hatásúak langymeleg fürdők is, különösen ha menthol is van bennük (pl. Menthol 2\5, Spirit, menth. crisp, ad 50-0, 1—2 evőkanál egy fürdőre). RÉSZLETES RÉSZ. 1. A vesék alaki és helyzeti rendellenességei. Az egyik vesének veleszületett hypoplasiaja vagy hiánya azáltal nyerhet klinikai jelentőséget, hogy a meglévő másik vese megbetegedései vagy sérülései ugyanazon súlyos következményekkel járhatnak, amilyeneket különben csak mindkét vese elégtelenségénél észlelünk. Különösen a vesesebészetre nézve igen fontos annak kimutatása, hogy csak az egyik vese van jelen, ill. működik ; ez csak a cystoskopia, ill. ureter-katheteris- mus segélyével lehetséges. A két vesének alsó pólusán való összenövése, az ú. n. patkóvese, hasi daganatokkal való összetévesztésre adhat okot, mivel a vesék ilyenkor mélyebben is feküsznek a rendesnél. A tömlős veséről 1. a vesedaganatok fejezetét. A vesék helyzetének rendellenességeinél fennállhat : 1. dislocatio rendellenes mozgékonyság nélkül; 2. rendellenes mozgékonyság dislo- catióval vagy a nélkül. Az előbbi részben congenitalisan, részben a vese környezet kóros folyamatainak következtében (daganatok által való eltolódás, stb.) fordul elő ; csak annyiban bir klinikai jelentőséggel, hogy diagnosztikus nehézségeket vagy pedig az egyik ureter megfő retését és hydronephrosis kifejlődését okozhatja. Gyakorlatilag sokkal fontosabb a rendellenes mozgékonyság dislo- catióval vagy anélkül az ú. n. Vándorvese. Kórbonctan. Minthogy a vándorvese önmagában véve halált sohasem okoz, csak véletlenül juthatunk boncolási lelethez. Nagyfokú elhelye-
