Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1908)
Stern R.: A húgyszervek betegségei
A HÚGYSZERVEK BETEGSÉGEI. Irta : STERN R. 2 ábrával. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 1. A vizelet vizsgálata vesebetegeknél. A vesebetegségeknek csak aránylag kis része nyilvánul helyi tünetek által (fájdalom, tapintható elváltozások). Többnyire a test többi részeinek elváltozásai keltik vesebetegség gyanúját. A kórisme megállapítására a vizeletnek fehérjére és alakelemekre való vizsgálata szükséges. Egy teljes vizeletvizsgálat — mely lehetőleg minden vesemegbetegedés vagy arra irányuló gyanú esetén eszközlendő — terjeszkedjék ki a physikalis tulajdonságokra (24 órai mennyiség, fajsúly, reactio, szín és átlátszóság, üledék), valamint a legfontosabb vegyi és górcsövi alkatrészekre. A vegyi vizsgálatok keretén belül a vesebetegségek diagnosisára különösen a fehérje és vér kimutatása fontos. A górcsövi vizsgálat, melyet a csúcsos pohárban való ülepítés vagy jobban és hamarább a centrifugálás útján nyert üledékkel végzünk, főként fehér- és vörös- vérsejtekre, húgyhengerekre, a vese és húgyutak hámsejtjeire, szövetalkatrészekre, növényi és állati élősdiekre terjeszkedik ki. A veseműködés vizsgálatainak módszereiről 1. 11. old. Fehérjevizelés (albuminuria). Megkülönböztetünk : 1. Valódi vagy renalis albuminariát: ilyenkor a vesék fehérje- tartalmú vizeletet választanak el ; 2. járulékos (accidentalis) albuminuria : ilyenkor az eredetileg fehérjementesen kiválasztott vizelethez fehérjetartamú folyadékok (vér, geny, chylus, sperma) keverődnek. E két alak megkülönböztetése általában könnyű, mert a makroskopikus kinézés és a mikroskopikus vizsgálat a fenti idegen alkatrészek hozzákeverődését felismerhetővé teszi. A járulékos fehérjevizelés melletti renalis fehérjevizelés felismerése azon alapul, hogy a szűrt vizeletben sokkal nagyobb fehérjemennyiség mutatható ki, mint az a hozzákevert vérnek vagy genvnek stb. megfelel, továbbá azon, hogy a vesékből származó górcsövi alakelemek (húgyhengerek, vesehám) mutathatók ki. A többi klinikai tünetek is tekintetbe veendők. A valódi fehérjevizelésnél a vérplasmában jelenlévő fehérjék (serum- albumin és globulinok) jutnak be a vizeletbe a vcsehámsejtek rendellenes átjárhatósága következtében. A fehérje áthaladása főként a 1 Mering: Belgyógyászat II.
