Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1908)
Romberg E.: Heveny fertőző betegségek
Heveny fertőző betegségek. 25 «nephrotyphus»-ról beszélnünk. A vesék bántalmazottsága ellenben az infectio meglehetős súlyos voltát jelzi : azon betegeknek, kiknél febrilis albuminuria jelentkezik, átlag egy negyedrésze, azoknak, akiknél nephritis fejlődik, a fele hal meg (Curschmann). Fontos továbbá, hogy a vizeletben gyakran találhatók typhusbacillusok anélkül, hogy az a fehérje jelenlétével vagy hiányával határozott vonatkozásban lenne ; kevésbé megtámadott vesék esetén nem mennek át a vizeletbe. A húgyhólyagban a typhusbacillusok bevándorlása által olykor hurut jő létre, mely a vizelet zavarodását, néha gennyel való keveredését okozza, szubjektív nehézségekkel azonban alig jár. Cystitis keletkezik továbbá gyakran mikroorganismusoknak a vulva felől való bevándorlása vagy a vizeletrekedés által szükségessé tett katheterezés következtében. Utóbbi esetben a hólyagfal súlyosabb gyuladásai is létrejöhetnek. A vizelet majdnem minden typhusnál indikantartalmú és csaknem mindig adja az Eimucii-féle diazoreactiót. Ez utóbbi a kórjóslat szempontjából némi jelentőséggel bir. Gyógyuló typhuseseteknél gyakran már a kórjelenségek legsúlyosabb kifejlődésekor kevésbé kifejezett lesz ; oly esetekben pedig, amikor még recidivák következnek, nem tűnik el, mint különben rendesen a láz megszűntével, illetőleg a láztalan időben, mint a recidiva előhírnöke újra megjelenik. A vizeletmennyiség, amely a láz tetőfokán meg szokott kevesbedni. nem ritkán a reconvalescentia kezdetén vagy néha már a meredek lázgörbék idején is a normálist meghaladó fokozódást mutat ; mennyisége 2—3 litert tehet ki, faj súlya alacsony. Ha emellett a lábadozás alatt a testsúly még fogy is, ezen polyuriát valószínűleg legjobban a láz alatt a testben visszatartott víz kiválasztására lehet visszavezetni ; néha természetesen ideges eredetű is lehet. A férfi nemi szerveken egyes esetekben többnyire féloldali, igen fájdalmas orchitis szokott fejlődni. A reconvalescentia alatt nem ritkán pollutiók válnak kellemetlenekké. A női nemi szerveken mérsékelt vulvitisen kívül igen gyakran a hószámnak időelőtti és meglehetősen bő megjelenését észleljük a typhus első idejében. A későbbi időben ki szokott maradni és néha csak 2—3 hónappal a typhus kiállása után tér ismét vissza. A terhesség az esetek igen nagy részében a láz alatt, néha a lábadozás idejében is megszakad. Az abortusnál vagy koraszülésnél beálló vérveszteség gyakran a betegeknek halálra vezető elgyengülését okozza. Legnagyobb jelentőséggel bír a typhus lefolyására a keringési szervek magaviseleté. Már előbb említettük a férfiaknál gyakran, erős asszonyoknál és idősebb gyermekeknél alkalomadtán szintén észlelhető relativ pulsusritkulást ; 39 és 40°-nál csak 90—100 érlökés számolható. Súlyos esetekben, kiterjedt tüdőbeli elváltozásoknál és nagy nyugtalanságnál az érlökés frequentiája szaporodik. Ha hosszabb ideig 130 felett marad, ez többnyire kedvezőtlen jel. A pulsusfrequentiának collapsusok esetén való hirtelen felszállását már említettük. A láz csökkenésével gyakran az érlökés szaporasága is csökken. Olykor a
