Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1908)

Romberg E.: Heveny fertőző betegségek

Heviny fertőző betegségek.

19

jár. Az étvágyat a még szükséges elővigyázat követése mellett alig lehet kielégíteni és ha complicatiók vagy recidivák nem szakítják meg a javulást, a beteg láthatóan mindjobban összeszedi magát. A következő hetek leforgása alatt a betegek tápláltsági foka gyakran sokkal jobb lesz, mint a betegség előtt volt.

Ha a betegség kedvezőtlen kimenetelű, a halál legtöbbször a harmadik héten vagy ezután következik be ezen időszak fentemlített életveszélyes jelenségeinek következményeképen. Átlag az összes esetek mintegy 8—9%-ában áll be.

A vázolt kórkép az egyes esetekben rendkívül nagy különbségeket mutat. Ezek némelyikére már rámutattunk. A legfontosabbakra a kórlefolyás különös alakjainak tárgyalásánál még vissza fogunk térni. Sok jelenségről pedig az egyes tünetek megbeszélésénél teszünk említést.

3. ábra. Hasi hagymáz 17 napi láztartammal, tartós erős remissiókkal.

Tünetek és kórbonctani elváltozások. Láz. A lépcsőszerű emelkedéssel, a betegség tetőfokán való állandó hőmérséklettel, a láz csökkenésekor való remissiókkal és meredek lázgörbékkel járó lázmenet általános leírásához még néhány részletet kell csatolnunk.

Már az incubatio idejében előfordulnak néha múló hőemelkedések vagy feltűnő nagy napi ingadozások. A láz délutánonként 5 és 6 óra között szokott legmagasabb, reggeli 6 és 9 óra között pedig legalacsonyabb lenni. Azonban sokféle eltérés fordul elő, némelykor épp az ellenkezője.

Igen gyakran a láz csak rövidebb ideig tart, átlag három hétig. Ilyenkor a láz tetőfokán is remittáló marad a hőmérsék és a meredek lázgörbék nemsokára megkezdődnek.

Súlyos esetekben az átlag egy hétig tartó betegségi periódusok mindegyike jelentékenyen megnyúlhat. A láz hat hétig és még tovább is eltarthat, amit folytonos újabbi megbetegedések okoznak vagy pedig