Korányi Sándor (szerk.): A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1908)
Romberg E.: Heveny fertőző betegségek
14 Romberg, A typhus megszerzése majdnem kivétel nélkül a bacillusok lenyelése által történik. Vájjon a légutak infectiója által is létrejöhet-e, még kétséges. A fertőzés kapuja úgylátszik még a gyomor előtt, talán a mandulákban és a torok lymphatikus szerveiben (Forster és Kayser) vagy magában a gyomorbélcsatornában van. A baktériumok mindenekelőtt a nyirok- és vérpályába kerülnek, ahol a betegség elején bőven kimutathatók. Ezután a nyirokszervekben telepednek meg, különösen a béltüszőkben, az ezekhez tartozó nyirokmirigyekben, a lépben. továbbá a bőrben. Behatolásuk által majdnem minden szerv megbetegedhetik, így az általános jelenségek mellett számos lokális elváltozás jöhet létre, melyeknek anatomikus küleme azonban nem enged a kórokozó fajára következtetni. A typhus kórképét gyakran complikálják vegyes infectiók. Staphylo- coccusok és streptococcusok telepedhetnek meg a bőrben, a tüdőkben és más testrészekben és oly elváltozásokat okozhatnak, amelyeket tisztán klinikailag a specifikus typhusos elváltozásoktól élesen elkülöníteni nem mindig lehet. A typhusbacillusok, különösen a betegség későbbi szakában, nagy mennyiségben ürülnek ki a bélsárral; életképes és virulens csírok még a reconvaleseentia első heteiben is előfordulnak. Egyes bacillusok hónapokkal és évekkel a kiállott betegség után is tovább vegetálnak az epehólyagban és ugyanoly hosszú ideig a bélürülék is tartalmaz pathogen csírokat. Néha a vesék is átbocsátják a typhusbacillusokat ; kivételesen a bronchiális váladékban, illetve köpetben is előfordulnak. Az esetek túlnyomó számában azonban a typhus direkt vagy indirekt módon való átvitele a többi emberre a bélsár útján történik. A betegség terjesztésében a könnyebb, gyakran typhusként fel sem ismert esetek is résztvesznek. A fertőzés terjesztőiként (((Bacillenträger») alkalmilag, bár csak rövid időre, a beteg környezetében lévő teljesen egészséges emberek is szerepelhetnek. Ez úton betegednek meg oly személyek, akik a typhusbetegek ápolásával vannak elfoglalva, vagy akik az ürülékkel szennyezett fehérneműt mossák. Igen gyakran a kézen tapad meg a csírtartalmú anyag parányi mennyisége és annak elégtelen tisztítása és desinlecliója esetén a szájba, innen a bélcsatornába kerül és így okoz infectiót. A typhus- betegekkel való puszta együttlét veszélytelen. Közvetlen fertőzés csaknem mindig azt mutatja, hogy az illető testének tisztaságára nem fordított elég gondot. Sokkal ritkább az, hogy a fertőző anyag valamely szerencsétlen véletlen folytán szétfröccsen és így kerül a szájba. Gyakoribbnak tartják a typhus indirekt átvitelét. Legfontosabb közvetítője a jértőzött ivóvíz. A virulens bacillusokat tartalmazó hagymázos székürülések pl. nem jól záró pöcegödörbe kerülnek vagy csatolnák útján egy folyóba folynak le és a bacillusok az átszivárgó folyadékkal a pöcegödőrből egy szomszédos kútba vagy a lolyóból valamely vízvezetékbe kerülnek. Nemsokára typhus jelentkezik a fertőzött 1. ábra. Hagymázbaeillus csilló szálakkal.
