Klug Nándor dr.: A szinérzésről indirect látás mellett (Budapest, 1875)

A szinérzésröl indirect látás mellett.

Közlemény a budapesti kir. egyet, élettani intézetéből. Dr. Klug Nándor élettani tanársegéd és egyet, magántanártól.

(Előadta a III. osztály ülésén 1875. ápr. 12.)

Mint ösnieretes, reczehártyánk éleslátási képessége aránylag igen szűk térre van szorítva. Ezen téren ismerjük meg legbiztosabban nemcsak az egyes tárgyak határvonalait, lianem szinét is, azon túl látásunk s szinérzésünk mindinkább gyengül. így már Parkinye ^-nál találjuk, hogy a zinnober 90—70° alatt, a szem halántéki oldalán halvány sárgának, innen beljebb pedig narancs-szinűnek mutatkozik, és csak, mialatt a láttér központja felé jobban közeledünk, megy át valódi színébe. Ugyan ezen szin a belső szemzugnál 60° alatt vehető legelőször észre. Világos kék 90° mellett fehérnek tetszik, de már 80ű-nál eredeti szinét veszi fel; sötétebb kék már kezdettől fogva mint ilyen mutatkozik. Ibolya 80°—70° mellett kék, csak 60°-on innen ösmerliető meg ibolyának. Zöld 90—80° mellett nem látható, innen tovább saját színe mindinkább kifejlődik. Sárga és narancs az egész láttérben láthatók. Hitek * 2)-nél is van tárgyunkra vonatkozó megjegyzés. Szerinte is a látott tárgy színe annál határozatlanabb, minél távolabb esik az éleslátás helyétől a kép. Zöld felület 2" 4"' oldalhossz mellett 12 láb távolban már 13°-kal a láttengelytől eltérve nem volt megösmerhető, kék felület 18, sárga 25 foknál tűnt

’) Beobachtungen und Versuche zur Physiologie der Sinne. Berlin 1825.

2) Von dem Gränzen des Sehvermögens. Müllers Archiv, 1840, 90. lap.

M. T. AKAD. ÉRTEK. A TERMÉSZETTÜD. KÖRÉBŐL. 187 5. 1*