Klug Nándor dr.: A szinérzésről indirect látás mellett (Budapest, 1875)
32 BR. KLUG NÁNBOrt egység szolgált a színes fény erejének mértékéül. A szinkép egyes helyeinek megjelölésére Vierordt a Breioster Stokes és Valentin által követett eljárást használta, mely szerint a színképnek két-két Frauenhofer-féle vonal közö+ti hossza száz egyenlő részre osztatik; így például A 50 a, a színkép azon helyét jelenti, mely A-tól 50, tehát a-tól is 50 térrészre esik. 16. §. A Vierordt által talált értékek közül bennünket különösen a Bunsen-féle világító égőre vonatkozók érdekelnek. A Bunsen-féle világító égőnek fényereje Vierordt után. A szinkép helye Fényerő egységekben A szinkép helye Fényerő egységekben A 50 a—a 80 B 2325 E 65 F—F 6 G 923 a 80 B—C 35 D 5850 F 6 G—F 44 G 449 C 35 D—D 8 E •13150 F 44 G—F 69 G 165 D 8 E—D 68 E 5850 F 69 G—F 91 G 75 D 68 E—D 90 E 2627 F 91 G—G 15 H1 67 D 90 E—E 15 F 2325 G 15 H1—G 50 H’ 30 E 15 F—E 65 F 1043 Ha a vörös A 50 a-tól C 35 D-ig a narancs C 35 D » D 8 E » a sárga D 8 E » D 68 E » a zöld D 68 E » E 65 F » a kék E 65 F » F 91 G » az ibolya F91G-» G50 HMg térj ed, akkor ezen színek fényereje közt következő viszony áll fenn: A narancs a legintensivebb fény, a vörösnél 3.2-del, a sárgánál 2.2-del, a kéknél 35 és az ibolyánál 267-szer erősebb fénynyel bir; mégis épen ezen szinérzésünk a legkorlátoltabb. A narancs után fényerőre nézve a sárga szin következik, a sárga még a vörösnél is 1.4-szer erősebb fénynyel bir; érthető tehát, hogy miért érezzük a sárgát tovább a vörösnél. A vörös a zöldnél 2-szer, a kéknél 11-szer és az ibolyánál 82-szer erősebb, de annak daczára mind ezen színeknél kisebb kiterjedésben ösmerhető meg; következőleg a vörös sugarak iránt reczehártyánk fényérző végkészüléke, indirect látás mellett kevésbbé fogékony mint az említett szinek iránt.
