Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)

II. Fejezet. Az emberi haladás feltételei

AZ EMBERI FEJLŐDÉS FELTÉTELEI.

49

A Pacific-szigetbeliek magtalanul halnak el. Ausztrália bennszülöttjei épp oly biztosan mennek sírjuk felé. A régi fajok mindenütt az újaknak adnak helyet“.1 Oalton F. szerint „alig van a földön hely, melyet az utolsó 1—2 ezer év alatt igen különböző fajok ne bírtak volna“.1 2 Valahol felsőbbrendű faj jut szoros érintkezésbe és vetélkedésbe alsóbbrendűvel, az eredmény ugyanaz; akár a háború vagy hódítás durvább módszerével érik el, akár ama csöndes folyamattal, melyet Ausztráliában, Uj-Zélandon s Eszak- amerika szárazföldjén látunk végbemenni; akár azzal a finom, noha nem kevésbbé hathatós eljárással, mely- lyel a tudomány ismertet meg s mely civilizácziónk sok részében működik, hol a fajirtás lassan és észrevétlen megy végbe, a felsőbbrendű faj korábbi házasságai, nagyobb életrevalósága és jobb megélhetése által.3

De mindez talán még sem legszembeötlőbb példája az ember tehetetlenségének amaz alapvető feltételekkel szemben, melyek mellett társadalmi evo- lucziója előbbre halad. Nyugati művelődésünk története alig mutat fel sajátságosabb helyzetet, mint a melybe az amerikai Unió a secessiós háború után a szerecsenek felszabadítása által jutott. Társadalmi történetünk e rendkívüli fejezetének jelentőségét még alig méltatták. Az Egyesült-Államok a rabszolgaságot a polgárháború végével, 1865-ben, eltörülték, a mi eredetileg a távol múltban gyökerező erkölcsi mozgalom eredménye volt. A szerecsen a

1 Bonwick I. Journal of the Anthropolog. Institute 1887.

2 Inquiries into Human Faculty.

3 Lásd : Galton u. ott.

Kidd Benjamin : Társadalmi evoluczió.

4