Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)
I. Fejezet. Széttekintés
28 ELSŐ FEJEZET. SZÉTTEKINTÉS. türelmetlenül bántak vele. De ez nem ok arra, hogy ezen elbánás emléke miatt még ma is annyira megfeledkezzék magáról s a tudománynak tartozó kötelességéről, hogy a társadalmi tünemények bármely csoportjáról, mint groteszk gombaszerű képződményről legyen képes beszélni. E közben a tudomány minden ága, mely a társas emberrel foglalkozott, azt kizárólag saját szempontjából tekintette. A politikus csak a megalkuvót látta benne; a történetíró csak az egyént, ki látszólag semmiféle törvénynek alá nem vetett, vak erők játéka ; a vallás képviselője csak a más világból való teremtményt; a közgazda alig egyebet, mint a kapzsi gépet. Úgy látszik, a helyesebb megértés s a gyökeresebb módszer ideje elérkezett; a társadalmi tudományok immár, hogy megerősödjenek, mélyre bocsáthatják gyökerüket a talajba, melyből kinőttek ; az életbúvár átlépheti a határt s tudománya módszerét bátran átviheti az emberi társadalom terére, hol csak az élet tüneményeivel van dolga, s hol az életet végre legfelsőbb és legbonyolultabb alakjában találja fel.