Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)

I. Fejezet. Széttekintés

SZÉTTEKINTÉS.

21

képzelni, mintha a XIX. század végén az evolucziós tudomány bármely tétele az ily következtetéseket igazolná. Ellenkezőleg, ha e vallások a társadalom fejlődésének tényezői, akkor a Darwin által megkezdett tudományos forradalom legnevezetesebb eredménye csak az lehet, hogy oly széles, mély és tartós alapra fogja helyezni őket, a milyenről a theologusok nem is álmodtak. Már pedig ama törvények értelmében, miket maga a tudomány hirdetett, a vallásos hit a társadalmi evolucziónak mindvégig jellemző vonása marad.

Minél inkább a maguk egészében szemléljük az emberiség vallásos jelenségeit, annál inkább gyökeret ver bennünk az a meggyőződés, hogy a tudomány itt is, valamint a társadalmi kérdések egyéb terén, valójában még nem ismerte fel a törvényt, melyen a társadalom fejlődése alapszik. E vallásos tünemények bizonynyal a legállandóbb és legjellemzőbb vonásai annak a fejlődésnek, melyen a társas lénynyé vált ember átmegy. A ki e tárgyat a mai evolucziós tudomány szellemében elfogulatlanul vizsgálja, lehetetlen pillanatra is kételkednie, hogy a meglévő hiteknek a végbemenő evoluczióban valamely mérhetetlen hasznos feladatuknak kell lenni. Ám a mai irodalomban e tény igaz megértésének bizonyítékát hiába keressük. Még Spencer Herbertnek Sociology-jában a vallásos tünemény megmagyarázására tett kísérlete is alig mondható a mai értelemben vett evolucziós tudomány szellemében kigondoltnak. Az írót a vallásos hitnek a kísértetekben való hitből s az ősök imádásából való kifejlődése felőli elméletében, a folytonos csalódás, sőt türelmetlenség érzete nélkül követni alig lehet; triviális és jelentéktelen magyarázatai, melyekkel ily tekintélyes társadalmi