Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)
I. Fejezet. Széttekintés
SZÉTTEKINTÉS. 15 A mult század benső vallásos életére kétféle áramlat volt mély hatással. Egyiket az evoluczió tana, ez az új kinyilatkoztatás, indította; másikat a biblia történelmi bírálata, melyen Strausstól Renanig többen dolgoztak. Bármi legyen egyesek egyéni véleménye, a felől alig lehet kétség, hogy mindkét áramlat irányát általában mélyen vallás-ellenesül fogták fel. Tényleg sok felvilágosodott embert annyira befolyásolt, hogy azok az új tudományt olybá vették, mintha az a vallás- és tudomány közötti vitát, még pedig egyik ellenfél megsemmisítésével, végleg eldöntötte volna. Mindamellett, habár illő figyelembe veszszük is mindez áramlatokat, van e kornak egy irányzata, mely a gondolkozó figyelmét ki nem kerülheti. Ha a jelent a múlttal hasonlítjuk össze, haladásunk iránya felőli felfogásunk kezd kialakulni. Ha a vallásos kérdések felől az egyházakon kívül ma uralkodó felfogást a múlt század elején uralkodottal egybevetjük, figyelmünket talán első sorban az a jelenség köti le, hogy az a felfogás, melynek képviselői a franczia forradalomkor a vallást elbizakodottan támadták, eltűnt. Nem mintha a vallásos tanokhoz most többen ragaszkodnának ; hanem az akkori felfogás helyét Amerikában, Német- és Angolországban, de főként ez utóbbiban, feltűnő komolyság s általános, mélyen gyökerező vallásosság foglalta el — a szó legtágabb értelmében, mert ez a lelki állapot sokszor épp azokban nyilvánul, kik minden vallásos dogmát nyíltan elvetnek — a mire a korábbi korszakokban talán példát se találni. A mai korszellem képviselőjéül azt a támadó és pusztán romboló hitetlenséget tekinteni, mely Angliában pl. az elhúnyt Bradlaugh Károly nézeteiben,
