Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)

I. Fejezet. Széttekintés

SZÉTTEKINTÉS.

5

tekintélyektől hiába várják kötelességük megjelölését. Hitetlenek, mert ez idő szerint társadalomtudomány még nincs. A tudomány sok oly szóvivője, a ki társadalmi kérdésekkel foglalkozik, úgy beszél s úgy tesz, mintha a társadalom iránt való kötelességét abban vélné kimeríteni, ha azt vallásos hitétől megfosztja. Nem mintha saját hitüket ajánlhatnák helyébe ; nyilván maguknak sincs fogalmuk ama kérdések nagyságáról, mikkel a világ birkózik, a hogy tud. A most folyó társadalmi evoluczió természetéről nyilván magának a tudománynak sincs világos fogalma. Nyugati művelődésünk jelenségeinek megmagyarázására komoly kisérletet nem is tett. Fejlődése és élettörvényei valódi ismeretének híjával vagyunk, azokat az elveket pedig, melyeken a körültünk végbemenő társadalmi evoluczió folyamata alapszik, nem ismerjük.1

Sokan úgy vélik, mintha a franczia forradalom szelleme, mely a XVIII. század végén a nyugtalanságnak oly egyetemes érzetét keltette, újra felszabadult volna, s a történelemben páratlanul álló haladás korszaka után mintha visszatértünk volna ama társadalmi eszmények vitatásához, melyek az emberek lelkét a fölemelődés akkori korszakában izgatták. Azonban nincs helytelenebb, mint a száz év előtti társadalomnak a maival való összehasonlítgatása. A múlttal igen kevés vonásunk közös. A jövendő fel1 E részben a múlt századnak leghasznosabb sociologiai munkája csak rombolt. Megállapítható, mondotta nemrég Stephen Leslie, „hogy nincs igazán tudományos sociologiánk; ami van, csak empirikus megfigyelések halmaza, melyek semmisebbek, hogysem szoros logikai következtetéseket lehetne vonni belőlük.“ Elnöki megnyitó a Társadalmi és Politikai Nevelési Liga évi közgyűlésén, 1892. márcz.