Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)

IV. Fejezet. Az emberi történelem fővonása

AZ EMBERI TÖRTÉNELEM FÖVONÁSA.

89

és sociologiai iratokban találkoznék a ,vallás‘ szóval. Találna temérdek értekezést, az időszaki sajtóban számtalan czikket és rövidebb müvet, melyek mind e tárgygyal összefüggő vitának s a vele bensőleg összefüggő számos kérdés csaknem minden oldalának szentelvék. Egy dolgot azonban hiába keresne, Valószínűleg nem találná sehol kielégítő meghatározását a „vallás“ szónak, melyet mindez írók állandóan használnak ; sem bizonyítékot arra nézve, hogy a vita vezetőinek határozott véleményük lenne társadalmi fejlődésünkben ama vallások feladatáról, melyek felől vitatkoznak ; ha ugyan szükségesnek tartják azt hinni, hogy azoknak egyáltalában van valami feladatuk.

Valószínűleg igen korán rájönne, hogy a tekintélyek e szót nem érthetik egyenlő értelemben. Egyik szárnyon azt látná, hogy van a hiteknek egy bizonyos osztálya, a mik magukat vallásnak nevezik, igen világos jellemvonásokat mutatnak fel, és melyek kétségkívül sok embert különös módon befolyásolnak. Más szárnyon egy csomó oly embert találna, kik magukat a tudomány szószólóinak tartják; ezek ama hiteknek minden főtanát visszautasítják és az igazi vallásról beszélnek, mely mindazt túlélné, a mit ők e vallásokban nemigaznak tartanak, vagyis mindazt, a mi amazok szemében lényeges. E két tábor közt találna egy egész rendetlen hadsereget olyanokból, kik szerint a vallás név a hit bármely alakját megilleti, a mely bennük él, vagy a melyet olyanul leírniok tetszenék. Hallana a tudomány vallásáról, a bölcselet vallásáról, az emberiség vallásáról, az ész vallásáról, a socializmus vallásáról, a természetes vallásról és még sok egyéb vallásról. A vallás igazi feladatát illető határozott fogalom híján, úgy látszik, lehetőnek