Kétli Károly dr.: Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről (Budapest, 1881)
23 azon állapot, melyet közönségesen idegességnek nevezünk ; az ilyen egyénekre kellemetlenül hatnak a mindennapi élet olyan benyomásai is, melyekre rendes viszonyok közt alig figyelünk. A legcsekélyebb lárma, hangos beszéd izgatottságot szül náluk; elégedetlenek önmagokkal és környezetüknek terhére válnak. Rendesen túlzottak örömben úgy, mint bánatban; ellenszenvük van a munka iránt. Ha nagyobb fokúvá válik az agy dúczsejtjeinek izgékonysága, úgy kifejezett ke- délybántalmak vagy a mozgató részek túlizgatottsága (chorea) s egyéb betegségek fejlődnek. Az érző idegek különböző bántalmainál szintén nagy sikerrel alkalmazzák az elektromosságot. Leggyakrabban aneuralgiák miatt fordulunk orvoshoz, mely baj gyakran minden gyógykezeléssel daczol s néha éveken át kínozza az embert. Az elektromosságban kétségen kívül egy igen hathatós eljárást nyertünk a fájdalmak leküzdésére. A test mozgató részeinek, az izmoknak szabályos és czélszerü fejlődése czéljából melegen szóltam az előbb a gimnasztikáról, s most előadásom befejezéséül néhány megjegyzést kívánok tenni az idegrendszer helyes irányú fejlesztéséről. Ha előadásom folyama alatt meggyőződtek tisztelt uraim és hölgyeim arról, hogy az idegvezetésnek és az impulsusoknak érzése az agyban csak úgy lehet rendes és a beható ingerrel arányos, ha a vezető idegek és az agy dúczsejtjei teljesen epek: akkor könnyen felfoghatjuk, mily fontos a gyermek nevelésenel az idegrendszer normális fejlődésére figyelni. A gyermek agyvelője rendkívül fogékony 267
