Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Második rész - Második szakasz. A rendes szülés
84 Ha már nem érzik a lüktetése, elkötjük. A méhet arra az időre egy megbízható személynek, vagy szükségből az anyának a kezébe adjuk. Magunk pedig elkötjük a köldökzsinórt. Először a magzat testétől egy ujjnyira. A vászongalandot körül vesszük a köldökzsinóron. Csomót kötünk reá s a csomót szorosra húzzuk. Azután a galandot még egyszer körül véve, csomót és kettős csokrot kötünk rá. Mikor a galandot szorosra húzzuk, két végéta mutatóujjainkra csavarjuk. Majd a két kisujjunkat egymásnak vetve : a galandot szorosra húzzuk. Ezután a lepény felé 3—4 ujjnyira még egyszer elkötjük a köldökzsinórt. Most a két lekötés között levő részt baltenyerünkbe véve: a középső- és gyűrűsujjunk közt az ollónak egy csapásával átvágjuk. A köldökzsinórnak sem a lekötés, sem az átvágás alatt nem szabad húzódni. Ezután az újszülöttet jól betakarva olyan helyre tesszük, ahonnan nem esik le. Most újból az anyára kerül a sor. Legelőször hanyatt fektetjük. Száraz lepedőt teszünk alá. Batakarjuk száraz, meleg takaróval. Magunk 86-ik kép. Az elülsöváll kiszabadítása. Ha a váll megszületése késik, a méh megdörzsölése, meg a szülő erőlködése nem segit: a vállakat ki kell szabadítani. Először mindig az elülsőt. Eeélbói a magzat fejét kétkéz közé fogva, a gát felé kell húzni. Mig az elülső váll meg nem születik és a szemérem ívbe bele nem támaszkodik. 87-ik kép. A hátulsó váll kiszabadítasa. Mikor már az elülsöváll megszületett, megtámaszkodik a szeméremivben. Ekkor a fejet kétkézre fogva, a szemérem- ízület felé húzzuk. Mig a hátulsóváll a gáton ki nem gördül.
