Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Első rész. Az emberi testről általában; a női medence és a női nemirészek - Első szakasz. Az emberi testről általában
A medence elülső oldala a szeméremtáj. Két oldala a két csípő, hátulsó a kereszttáj. Alsó része pedig, — amelyen ülni szoktunk —: a far. 5. §. A felső végtagnak három része van. E három rész: a kar, kézszár és kéz. Az alsó végtag is három részből áll, u. m. combból, lábszárból és lábból. l-sö kép. Az izmok. (Veresre vannak festve.) Az izmokat a közönséges életben húsnak hívják. Az izmok rendszerint csontokhoz tapadnak. Az ujjakhoz, könyökhöz, térdkalácshoz stb. inakkal. Az izmok váltogatott összehúzódásukkal, meg kinyúlásukkal mozgatják a test egyes részeit. Meg magát az egész testet is. 1. A szalagok, amelyek a csontokat meg a lágyrészeket egymáshoz kötik. 2. Az izmok, (1. kép) amelyeket a közönséges életben húsnak hívnak. A legtöbb izom csontra tapad. Sok izomnak az a része, amely a csonthoz van nőve: in. Az izmok össze tudnak húzódni, meg újból kinyúlni. Az összehúzódással, meg a kinyúlással mozgatják a test egyes részeit. Meg magát az egész testet is. A legtöbb izom munkája akaratunktól függ. Tehát a legtöbb izom akkor 6. §. Az emberi test alakját a benne levő csontoktól nyeri. A test összes csontjai össze vannak kötve egymással. Az összeköttetés vagy olyan, hogy a csontok mozoghatnak. Vagy olyan, hogy nem mozoghatnak. A mozgó összeköttetés az ízület. Ezt a közéletben csuklónak, meg forgónak nevezzük. Az emberitest valamennyi csontját együtt, úgy, ahogy a testben egymáshoz vannak kötve : csontváznak hívjuk. A csontokat lágy részek borítják. Az egész testet pedig kívülről a bőr takarja. 7- §• A test fontosabb lágyrészei.
