Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)

Második rész - Második szakasz. A rendes szülés

MÁSODIK SZAKASZ.

A rendes szülés.

1. A szülésről általában.

84. §.

A megtermékenyített pete nem marad mindég a méhben. Egy idő múlva kiütűl, vagyis megszületik. Azt, akinek testéből a megtermékenyített pete kiürűlőfélben van: szülő, vagy vajúdónőnek mondjuk.

A szülés a terhesség rendes végén szokott bekövetkezni. De bekövetkezhet bármely idejében. Ha az első 28 hét alatt áll be: akkor vetélés, vagy éretlen szülés. A 29-ik héttől a 38-ikig. kora szülés. A 39—40-ik hétben, kiviselt, vagy érett szülés. Nagy ritkán az is megesik, hogy a magzat a 40-ik hét eltelte után jön világra. Az ilyen az elkésett szülés.

Lehet még a szülés könnyű, vagy nehéz. Természetes, vagy mesterséges. Szerencsés, vagy szerencsétlen. Egyes, vagy többes. Ha a szülés alatt sem az anya, sem a magzat nem jut veszedelembe, akkor a szülés rendes.

85. §.

A petét a kitolóerők hozzák világra. Kitolóerők alatt értjük a méh összehúzódásait (71. kép), meg a hasfalak nyomását. A méh összehúzódása fontosabb, mert az egymagában is megszüli a petét. De a hasprés nem.

A méh összehúzódásai fájdalmasak, azért hívjuk őket szülő- fájdalmaknak. A szűlőfájdalmaknak hat tulajdonsága van, amelyekről meg lehet ismerni.

1. A szűlőfájdalmak szakaszonként jönnek. Vagyis félben- hagyók. Egyik fájdalom végétől a másiknak a kezdetéig nyugalom van, amelyet fájdalomszünetnek nevezünk.

2. A fájdalmak lassan kezdődnek, fokozódnak, majd lassan engednek és elmúlnak.

3. Fájdalom alatt a méh megkeményedik, fájdalomszünet alatt megpuhul. Ezt a hasra tett kezünkkel tapinthatjuk.