Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Első rész. Az emberi testről általában; a női medence és a női nemirészek - Második szakasz - 1. A női medence
14 Az előfoktól kezdve a kereszt, meg a bél és szeméremcsonton egy kiemelkedés húzódik a szeméremizűletig. A határvonal (16. kép). Ennek felette jóval nagyobb, tágasabb üreg van, mint alatta. A felső nagyobbik üreg a nagy, az alsó kisebbik meg a kismedence. 27. §. A nagymedence hátúlsó oldala a két utolsó ágyékcsigolya. Két oldala a két bélcsonttányér. Elől nincsen csontos fala. A nagymedence még a hasüreghez tartozik. Azért mi medence alatt mindig csak a kismedencét értjük. 26. §. 16-ik kép. A medence felülről. Látszik rajta a két csípötányér, csípőtaraj, elülső és hátulsó csípőtövis, csípőkeresztizesűlés. Látszik az élőtök is, meg kipontozva a határvonal. Ott van meg az ülötövis is. A medence bemenetébe bele van rajzolva az egyenes kereszt és két ferde átmérő. 28. §. A kismedencének három szakasza van. Bemenete, ürege és kimenete. A bemenet ott van, ahol a határvonal. A kimenetet a farcsont csúcsa, a két ülőgumó meg a szeméremív alkotja. A bemenet és kimenet közt van az üreg. 29. §. A medence nagyságát átmérőkkel határozzuk meg. Átmérőnek azt az egyenes vonalat nevezzük, amely két átellenben fekvő pontot köt össze. Háromféle átmérőt ismerünk ú. m. egyenes-, kereszt-
