Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Első rész. Az emberi testről általában; a női medence és a női nemirészek - Második szakasz - 1. A női medence
10 MÁSODIK SZAKASZ. 1. A női medence és a női nemi részek. 18. §. A nők termete különbözik a férfiakétól. (10. kép.) A nők általában kisebbek, mint a férfiak. Testük egyes részei gömbölyűbbek. A válluk keskenyebb, ellenben a csípőjük szélesebb. Mellkasuk kisebb, hasuk ürege nagyobb, a medencéjük pedig tágasabb. A hasüreg azért nagyobb, hogy a fejlődő magzatnak elég helye legyen benne. A medence meg azért tágabb, hogy az érett magzat is keresztül férjen rajta. A medence üregében vannak a belső nemi részek. Itt indul fejlődésnek a magzat s a medencén keresztül jön világra. Ezért jórészt a medencétől függ a szülésnek — sőt néha a terhességnek is — a lefolyása. Emiatt a medencét pontosan kell ismerni. 19. §. A medence a törzs alsó része. Kívülről megkülönböztetjük rajta a szemérem tájat, a két csípőt, a kereszttájat, meg a fart. Belsejében a hasüreg folytatása van. Oldalát nagyobbrészt csontok alkotják, amelyeket lágyrészek fednek. Alól a csontok között több izom és egyéb lágyrész van kifeszítve. E lágyrészek a medence feneke. Ezen csak két nyílás van. Az egyik a szeméremrés, a másik a végbél nyílása. A medence üregében van elől a hólyag, meg a húgycső, hátúi a végbél. A kettő közt pedig a hüvely, meg a méh és mellékrészei. c? 10. kép. A férfi és nő termete közötti különbség. A férfi általában nagyobb, csontosabb, erősebb. A nő kisebb, vékonyabb csontú. Testének egyes részei gömbölyűbbek. Mellkasa rövidebb, hasürege nagyobb, medencéje tágabb. Válla keskenyebb, csípője szélesebb.
