Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1910 Kossel: Miből áll a sejt? A sejtmag chemiája
95 w 1910. Kössél: Miből áll a sejt? A sejtmag chemiája. A tizenkilencedik század elején a vegyészek az akkor ismert vegyületeket két csoportba osztották. Az egyik csoportba sorolták a szervetlen vegyületeket, amelyeket az ásványok vizsgálatából ismertek meg, a másik csoportba pedig azokat a bonyolult összetételű és akkor meg nagyrészt ismeretlen vegyületeket, amelyek a növényi és állati szervezet alkotórészei és amelyeket szerves vegyülcteknek neveztek el. A vegyületek ilyen csoportosításához az adta meg a kiindulási okot, hogy míg a szervetlen vegyületek nagyrészét a vegyészek mesterségesen is elő tudták állítani laboratóriumaikban, addig a szerves vegyületek közül egyetlenegyet sem sikerült vegyi úton létrehozni. Úgy képzelték, hogy ez önmagában lehetetlen is, mert a szerves vegyületek c8ak az „életerő“ hatására keletkezhetnek és előállításuk az emberi képességeket meghaladó feladat. Ez a felfogás persze bénítólag hatott a szerves vegytan fejlődésére és c8ak addig állhatta meg a helyét, amíg egy vegyésznek végre mégis csak sikerült egy ilyen szervezetben létrejövő anyagot lombikjában mesterségesen is létrehozni. A vegyész aki a varázst megtörte, Friedrich Wähler volt. Wühler 1828-ban egy szervetlen vegyület a cián®avas ammonium hevítése révén egy szerves vegyületet, carbamidot, hugyanyt állított elő, amely az állati szervezet működése révén keletkezik és addig csak a vizeletből volt nyerhető. Wöhlernek ez a felfedezése igen nagy feltűnési keltett és a vegyészek egész serege szánta rá magát hasonló, eddig kilátástalannak hitt próbálkozásokra. A fellendült kutatások kapcsán rövidesen egész sereg szerves anyagot sikerült előállítani és a