Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1905 Koch: A tuberkulózis
58 Koch igazi érdeklődési tárgya, amelyhez folyton és mindig újra visszatért, a tuberkulózis volt és maradt. Koch nem elégedett meg azzal, hogy a tuberkulózis bacillus át felfedezte és ezzel a tuberkulózis exakt felismerését lehetővé tette és a fertőzés útjainak a kikutatásával a védekezés módjait megmutatta, Koch a tuberkulotikusi betegeket meg is akarta gyógyítani. A berlini nemzetközi orvoskongresszuson, 1890-ben számolt be ez- irányú kutatásairól és nyilvánosságra hozta az új szert, a tuber- kulint, amely arra volt hívatva, hogy a szervezetnek védő erőket kölcsönözzön a tuherkulotikus fertőzéssel szemben. A tuberkulin lényegileg tuberkulózis bacillusok szétdörzsölt testének kivonata és a betegeknél injekciók alakjában alkalmazzák. A tuberkulin híre az egész világon bámulatos gyorsasággal elterjedt ési túlzottan vérmes reményeket keltett, amelyek természetesen nem válhattak be és az 1896-ban nyilvánosságra hozott új készítmény sem váltotta azokat valósággá. Az objektivitás kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy Koch maga sohasem tekintette tuberkulinját a tüdővész panaceájának, hanem csupán értékes segédeszköznek a gyógyítás egyéb módszerei mellett. A Koch-féle tuberkulin ebben az értelemben ma is értékes tagja gyógyszerkincsünknek, amellyel igen szép eredményeket lehet elérni kezdődő esetekben óvatos alkalmazás mellett és különösen a tuberkulózis korai felismerésében lehet sikerrel alkalmazni. Hogy kezdetben a szer alkalmazása kapcsán sok tüdőbeteg állapota rosszabbodott, annak oka legtöbbször az esetek helytelen megválogatásában és az adagok túl nagy voltában rejlett. A mai orvos sok tapasztalata alapján tudja, hogy milyen esetekben kell alkalmazni a Koch-féle tuberkulint, ismeri az adagolásnak is a megfelelő egyéni módját és ha a kezdeti optimizmus nem is volt jogosult, azért az orvosok ma is igen szép gyógyeredményeket érnek el Koch tuberkulinjával. A szarvasmarha és más állatok tuberkulózis bacillusainak ta- nulmányozsa folyamán Koch különböző állatfajokból nyert bacillusok között bizonyos különbségeket észlelt és azt hitte, hogy a szarvasmarha tuberkulózisbacillusa az embernél nem okoz tuberkulózist. Koch e feltevése hatalmas vita kiindulásává vált és ma már tudjuk, hogy a gümökóros (tuherkulotikus) tehén teje is gva-
