Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)

1905 Koch: A tuberkulózis

56 A baktériumok tenyésztésére ezideig az összes kutatók külön­böző folyékony táptalajokat, leveseket használtak, amelyekben a beoltott baktériumok kitűnően tenyésztek, de egyetlen csepp leves­ben akár tízféle baktérium is lehetett és nem volt meg a lehetőség arra, hogy az egyes baktériumfajtákat egymástól elkülönítsék és azokat „tiszta tenyészetben“ tenyésszék. Koch főtt burgonyaszele­tek felszínére kent fel egy cseppnyi táptalajlevest és ily módon „szélesztette“ a baktériumokat. A baktériumok egymástól távol te­lepedtek meg a burgonyaszeleten és nőttek ki, mint önálló, „tiszta“ kulturált. Az egyes baktériumok, amint egyhelyben továbbszapo­rodnak, szabadszemmel is látható, különböző jellegű és színű fol­tokat képeznek, úgy, hogy sokszor már puszta ránézéssel is meg­mondhatjuk, hogy milyen fajta baktériumközösség él a burgonyá­nak egy-egy pontján. A burgonya helyébe aztán a zselatin lépett és ma már a sokféle színű és kémhatású, komplikált vegyi össze­tételű szép színekben pompázó táptalajok könnyűszerrel leplezik le a rengetegre szaporodott baktériumféleségeket, de mind meg­annyinak az őse mégiscsak Koch zselatinja és ennek pórias elődje a főtt burgonya volt. Amikor Koch elkészült az egyes baktériumok elkülönítését lehetővé tevő felfedezésével, szabadon válogathatott, hogy kiala­kult módszere segélyével melyik betegség kórokozójára vesse ki há­lóját. Orvosilag és emberileg egyaránt érthető, hogy a legszörnyűbb tömegbetegségnek, a tuberkulózisnak a kórokozóját tűzte ki cél­járd. Hogy a tuberkulózis fertőző betegség, azt Morgagni nyomán Cohnheim bizonyította be, aki tuberkulotikus gümőrészeket oltott be nyulakba és a nyulak tuberkulózisban pusztultak el. Koch a gü- mőket kezdte mikroszkópjával vizsgálni és hosszas kutatás után különleges festési eljárással karcsú, finom pálcikákat talált a gii- mőkben. (1881) Ezeket a kis pálcikákat megtalálta Koch az átol- tással beteggé tett kísérleti állatokban is és megtalálta minden egyes tuberkulózisban elhalt egyén tetemében is. De Koch a tuberkulózis bacillusának felfedezését csak akkor tekintette bebizonyítottnak, amikor hosszas fáradozás eredménye­ként sikerült azt színtenyészetben kitenyészteni és a színtenyészet­ből vett parányokkal állatokat beoltani és az elhullott állatokon a

Next

/
Thumbnails
Contents